1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 227. ülés

Acta Sts doni a 227. — 10. Julii. 27 köllsönös értekezések utján megálla­pított sort követve, eddig is szorgal­­matossan foglalatoskodni törekedtünk, mivel jól tudjuk és érezzük, hogy tő­lünk mind a’ köz boldogság gyarapítá­sa eráut, buzgolkodui tartozó igyeke­zet, mint polgár társaink bennünk vetett bizodalmának betse, tanácsko­zásaink szakadatlanul való siettetését kívánják, — de az elővett és egymás­sal olly sokféle öszveköttetésben álló munkák, ’s az alkotás alatt lévő Tör­vények fontossága, mellyektől az Or­szág minden Lakosai boldogsága függ, nem tsak szorgalmat, ’s nem tsak elő­­haladást, hanem minden környülnié­­nyeknek méltó figyelemmel való meg­­fontolgatását ’s e’ kettőnek egybekap­csolását kívánván, magoknak a’ jelen Ország Gyűlési tárgyaknak mivolta, és természete hozza magával azt, hogy nem azzal a’ gyorsasággal haladhatunk előre, minta’ minőt külümben önnön magunk is óhajtanánk — azomban: Elhaladásunkat tetemesebben a’ késlelteti, hogy mind azokra .nézve, mellyeket Felségednek múlt 182.5-ki November 26-án az Ország Rendéihez intézett Kegy. Kir. Levele által is nyil­ván felszóllíttatva, a’ Nemzeti Jóllét eszközlése tekintetéből különössebb gondoskodással ’s ismételve terjesztet­tünk fel, — az óhajtva várt, Királyi megnyugtató Válaszok mind ez ideig sem érkezvén meg, ’s ezen Ország Gyűléséből felterjesztett kéréseinknek is még eddig egyike sem tellyesíttet­­vén, a’ kétes jövendők szorongató ag­godalma tanácskozásainkat hol megsza­kítja, hol pedig azoktól, mellyekhez hozzájok fogunk, elvonja, ’s e’ miatt, minthogy az Alap biztosításáról való gondoskodásnak az építmény részei öszverakását megelőznie kelletik, az előhaladást gátoló bokros szövevények fel nem oldathatnak. — mutuis Tractatibus Comitialibus defi­nita est, serie, solerter vacare adnite­­bamur, flagrans etenim provehendae prosperitatis publicae studium, tenerri­mum item locatae in nobis Concivium nostrorum fiduciae sensum, admatura­­tioncin Consultationum nostrarum exi­gere persvasum tenemus; — objecto­rum interim multifariis correlationibus ad invicem nexorum, horumve in situ rogandarum Legum gravitate, quibus universorum Regnicolarum felicitas innititur, non solum assiduam in a<>:en­­do diligentiam, sed etiam maturam om­nium adjunctorum librationem merito deposcente, utramque jungere oportet, ut adeo ipsa objectorum Comitialium natura et indoles illum, quem secus ipsimet etiam in votis habemus, pro­gressum necessario moretur. Ast maximam morae, progressui pertractationum Comitialium, injectae causam abinde repetendam esse inge­nue manifestare cogimur; quod in or­dine ad ea, quae ut ut Benigno Ma­jestatis Vestrae Sacratissimae Decla­rators Rescripto Regio sub Dato 26. Novembris Anni i 825. ad SS. et 00. Regni comitialiter congregatos dimis­so provocati, in tramite consolidandae nationalis prosperitatis praecipua sol­licitudine Majestati Vestrae Sacra­tissimae reiteratim substravimus,'Be­nignae Resolutiones Regiae ardentia Regnicolarum vota expleturae ad nos nullae hucdum pertigerint; — sed nec iis, quae sub decursu Comitiorum ho­rum remonstranda duximus, ulla in par­te delatum sit; — anxia itaque luturo­rum sollicitudo, consultationes nostras saepe interrumpat, saepe autem men­tem a caeptis avocet, cumve sub ipso partium superstruendarum opere cu-7 *

Next

/
Thumbnails
Contents