1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 215. ülés
Ki 21 ü. Ülés’ írásai.— 21. Junius. dalról újra kinyilatkoztatni kíntelenck, hogy a’ Tok. KK. és Rendeknek utóbbi Izenetük, melly a' már részekről inondattaknak öszvefoglalt ismételése, élőbbéin vélekedésüket, mellyhez továbbá is ragaszkodnak, szinte meg nem változtathatta. — Nem kívánván azomban O Cs. Kir. Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek elmulatni semmit, a’ mi az egyesség eszközlésére szolgálhat, a’ Tek. KK. és RR. újjabb felszólításának következésében, a’már nagyobbára közlött’s itten egybe vett okokkal támogatott feleletöket a3 kövctkczendőkben foglalják. Meg vágynak ugyan is győzettetve , hogy a’ 7-dik §-nak első része, mellybcn mind az ismételt megintés eránti fájdalom, mind a’ szóllás szabadságának sérthetetlensége világossan ki vágynak fejezve, éppen azon kimerítő válaszúi szolgál, mell vet a Tek. KK. és RR. az Ország Gyűlési Test méltósáoának és Törvényes tiszteletének tekintetéből szükségesnek lenni tartanak. Ö f r Ellenben a 7-dik Czikkelynek második részére nézve O Cs. Kir. Fő líerczegségének és a' Mélt. Fő Rendeknek meggyőződésük az előbbeni; inert bár a’ múlt Esztendei Januarius ugyan azon egy 3-dik napján költ K. Kir. Válasznak és Levélnek indító okai külümbüzők legyenek is,— mind a’mellett a’ két felirási Javallatban, a’ még fenforgó kérdésre nézve kifejtett fő elvet tekintve nintsen külömbség; — O Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek a' többször érdeklett, és köz megegyezéssel félre tett felirási Javallatot azon okból ellenzették, mivel a’ K. Kir. Levélnek tartalmát, Királyi Igazból, sőtt kötelességből számlázottnak lenni vélték; a’ mit is itten az illető Törvényeknek tsupán mellesleges és közben vetett külömbfélekép tekinthető egyes eset által erősíttetett magyarázatával új kérdésbe hozni, tsak ismételt vitatás lenne, és az Ország Gyűlési kültsönös értekezések természete által kijelelt ösvénnyel valóban öszve nem férne. — l)e a’ 7-dik §-nak első részén túl menni a’ Tek. KK. és RR. által 7-dik Izenetjökben felhozott, és a’ múlt Esztendei Május 20-kán tett felirási kifejezésekből merített ok sem javalhatja, mert azon kívül, hogy ama kifejezések más, és inkább az 1791: 13. Törvény Czikkely következésében, az Ország Gyűlési Tanácskozások tárgyait érdeklő szempontból eredtenek, minden esetre az e’ részben érkezett K. Kir. Válasz, melly a’Törvényeken és az “azokhoz való szoros ragaszkodáson épül, inkább a’ felterjesztett aggodalom elhárítására, mint a’ Törvényekre való további hivatkozásra szolgálhat. — Végre a’ senki által kétségbe nem hozott sőtt a’ K. Kir. ^ álaszokban is sinór mértékűi vett Törvényeknek magyarázatja, akar a’ dolog érdemét akar az időt tekintve, soha nem lehetne kevesbbé tanácsos, és feleslegesebb, mint éppen ez idő pontban, midőn az Ország Gyűlés elrendeltetésének tárgya egész kiterjedésében a’ többi rendszeres munkálatok között Országos tanácskozásinkra várakozik. — // Mindezeknek következésében O Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek, kik az általok szükségteleneknek nézett egész szakaszoknak és kifejezéseknek meghagyásában, a’ közelítés tekintetéből megegyeztek, tellyes reménységbe vágynak; hogy a' Tek. KK. és RR. e' példát követve a vég egyességnek ezen egyedüli akadályát elhárítani fogják.
