1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 220. ülés
Acia Se »»ion is 220. 1. Julit. 17 CCXX. ÜLÉS. 1 -ső Julius. CLXVII. SZÁM ALATT. Tizedik Izetie/e a' KK. és Rendeknek az 1833-// Május 20-kán tett Felirásraf. E. Januarius 'i-kán költ K. Kir. Válasz eránt. SESSIO CCXX. 1-a Julii. SUB Nro. CLXVII. Decimum Nuncium SS. et 00. in merito B. Rescripti Regii ddo 3-ae Jan. a. c. quoad Repraesentationem die 20. Maji 1833. dimissam emanati. V J. feli«ás kérdés alatti 7-dik szakasza első részét kimerítő válaszúi szolgálhatnak a KK. és KB. továbbá sem tarthatják, mivel a’ válasz adásban már a Mélt. tő Rendek is megegyezvén, módosítási Javallatok azomban, egyedül oil) közönségessen kifejezett elvet; sott inkább csak óhajtási határozatlan szándékot foglalván magában; melly a’ 7-dik szakasz utóbbi részében felhozott Torién) re ialo iiii atkozás nélkül, sem a’ dolog érdemét eléggé ki nem fejti, sem biztosító utasul nem szolgál,— az adandó válasz mind az Ország Gyűlése méltóságához es a’ Törvények tiszteletéhez illendő, mind a’ tárgyat voltaképpen kimerítő csak úgy leitet, — ha nyilvános hivatkozás tétetik azon Törvényekre is, mei ly ek éppen a’ Nemzeti Jussok és szabadságok oltalmára alkottatván , azoknak tökélletes és biztos alapjáúl szolgálnak. Nem i eszik a KK. és RR. kérdésben azt, hogy minden egyes eset, és magános tett körülményeinél fogva, ’s többféle szempontokból nézve, külömözo tekintetek alá eslietik, sőtt a f. e. Januarius 3-kán költ Királyi két rendje i leseit,., és ezek ío elvei közötti nagy külömbség is, éppen a’ körülményt v azon kú.ömböző nézeteiből fejlődik ki, hogy a’ Király i másik Levél egyes esette tan alkalmaztatva, ezen Kir. Kegy. Válaszban pedig, a’ dolog érdeme ^unu en egyes eseten vagy adáson kívül} általános elvből illettetik,— amaban toiábbá a szóllás szabadsági kihágás történhető esete büntetése szorgalmazt.itik, ebben pedig a Kormány intő és parancsolólag utasító, egy oily állított Jussa t< útik ismételt gyakorlásba, melly az Ország Rendeire, még Törvény'hozási állasokban is kiterjesztve, divatozásba hozatni szándékoztatik. Ezen intézetet a KK. és RR. sem Törvényen sarkadénak soha el nem esmérhetik sem kimerítő \ álasz nélkül nem hagyhatják; mivel ha bár másik Felírásokkal ez úttal lelhagylak is; azt, hogy részekről a’Királyi másik Levél tartalmát irályi Igazból, sőtt kötelességből számlázottnak lenni egyátaljában meg nem esméitik; nyilván mutatják utolsó Izeneíekben foglalt azon Törvényes óváso', melyekhez továbbá is álhatatossan ragaszkodnak. Mit foglaljon az 179°/: 13-dik Törvény Czikkely, az Ország Gym lesi tanácskozások tárgyaira, az Ország Sérelmeire, és ezek köteles orvoslására °r fy. írásai. IJJ. Kötet. • 7,
