1832-1836 Irományok 1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 129. ülés
Actu Se s x i’# Hit 1 ‘J9. Városok, szabados Községek szabados egyes emberek állottának elő, az ősi alkotmány a’ miatt nem meg rendült — liánéin 9 századoktúl fogva fennáll — ’s elegendő biztosítást nynjthat e’ részben az is, hogy a’ Jobbágyi kiváltságot, az ős alkotmányt megrázkódtató esetnek maga a’ törvényhozás is soha sem tekintette, mert egy olly törvény melly azt eltilalmazná mind eddig nem találtatík. € A’KK. és RR. nem lehetnek abban az értelemben is ; mint ha ezen §-beli rendelkezés miatt a’hitre bízatott; vagy első szülöttségi; úgy a’ törvény’ különös oltalma alatt álló egyházi és korona jószágok is veszedelemben forognának — s több egyébbjussok isfelforgattatnának. — A’Mélt. Fő Rendeknek ebbeli minden aggodalmát könnyen eloszlathatja az; hogy minden felforgatást, természetesen az erőszaknak kelletvén megelőzni; ettől itt: hol a’ kötések’ készítése, az illető felek'szabados jó tetszésére van fel hagyva; tartani sem lehet. — Továbbá azon feliül,hogy mind azon tekintetek bővebb kifejtése a’ maga (helyére tartozik — ’s sincs semmi összeütközés abban is: hogy ha a’ dolog esetre jön, a’feljebb érdeklett jószágok’Jobbágyi adózásai, és szolgálatai helyett, az illető birtokos, vagy jó téteményes, a’lefizetendő de el nem költhetendő tökepénznek kamatjait szédendi — minden aggodalomnak végét szakítja az; hogy azon hitre bízott, első szülöttségi ’s több jószágok’további állapotjárói újabb törvény, majdan vagy fog a’ maga helyén alkottatni — vagy nem — ha alkottatik, a’ törvénynek engedelmeskedni kelletvén; valamelly erőszakoltatásról ki fogna panaszolkodhatni ? ha nem alkottatik; az eddig fennálló törvények’ rendszabásaik» azután is kötelező erővel birándanak—sőt! már maga ezen V-dik Czikkely 3-dik §-sa. melly azt rendeli; hogy minden ollyatén kötések, mellyekre a’lépett, kinek arra lépni jussa és tehetősége nem volt felbonthatók tökélletes biztosítást nyújt. Nem lehetnek továbbá a’ KK. és RR. abban az értelemben is; mintha a javallott rendelkezés miatt, a’fejedelmi jussok is kijátszadtatnának; vagy a& alapjától megfosztatott nemesi felkelés, egy tnrmészet elleni csapással, az Úrbéri visszonyok között elenyészne. — A’Fejedelem, Királyi adomány leveleiben a’ koronára szállott jószágoknak nem puszta haszonvételét, hanem birtoki tulajdonosságát—’s nem bizonyos meg szabott; hanem örök időkig adja a’ haza megjutalmazott fiának — Ez és maradékai Ízről izre, hogy használják és kormányozzák nyert jószágaikat? minémii javításokkal öregbítik? vagy adóságokkal terhelik azokat? mind ezekre a’ Kir. Fiskusnak, inig örökösödése’ törvényes esete elő nem áll; semmi gondja sem lehet — ’s örökösödése is, a’ mások pénzbeli jussaik’ sérelme nélkül van a’ törvények által tulajdonítva.— Továbbá A’ nemesi legfőbb kötelesség, a’ felkelés sem fosztatik meg ezzel a’ rendelkezéssel alapjától mert a' nemesi felkelés eddig rendszerének alapja, mellyre 106 119
