1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 1. ülés
azzal viseltetvén erántam a’ Tekintetes Karok és Kendek is, — felette becses szívességekben ’s jó voltokban megtartani méltóztassanak.« Melly beszéd után a’ Karok, és Rendek háromszori felkiáltással nyilatkoztatták az Elölülőjükhöz való közönséges, már a’ múlt Ország Gyűlése folyamata alatt kimutatott, birodalmat, mellyet Esztergami Kanonok, és felszentelt Tribunirziai Püspök, Kollár István, ékes Besszéddel ekképpen bővebben kifejtett: . * • - » . A agy Méltóságú Belső Titkos Tanát sós Ur! a' Királyi Személyes Je » t • • »• L leniéinek Törvényszékbéli Helytartója ! I rr,, Mindnyájon, a’ kik ditsosségesen Uralkodó Felséges Királyunknak Kegyes Meg hivő Levelének következésében, a’ Magyar Hazánk, és avval öszve kaptsolt Részek Karjainak és Rendjeinek törvényesen választott Követjei vagyunk,' és mái napon, úgy mint O Felségétől kegyesen ki jegyzett határnapon Excellant iád előtt öszve gyűltünk; mindnyájon mondom, vidám lélekkel, és örömmel vátig töltött szívvel jelentünk meg;— melly magunkal honnyainkból hozott gyönyör; ködtetó érzéseinket, hogy Excellentziádnak bölcs, és ékes beszédje egész villongó lángig buzdította önként maga láthatta, halhatta Excellentziád, a’ mi igaz szív* béli „Éljen! Éljen!« kiáltásainkból.« „És valóban felettébb örvendetesek, ditsósségesek, nyugtatok, és vigasztalók minden foglalatjai ezen kegyelmes Királyi meghívó Levélnek.« „Mert ugyan mi gerjesztheti nagyobb indulatokra a’Hazához igaz szeretettel viseltetett Hazafi szivet, mint ha elmélkedve meggondolja: hogy Felséges Ura, Királyja meg nem elégedvén , hogy Királyi kegyelmének, és valóban atvaí gondoskodásának jótéteményeit olly adakozóan közel naponként reánk árasztani méltoztatik. most megnyugvását atyai szívének abban helyhezteti, hogy ugyan minekünk, most élőknek, kiket az Isteni gondviselés példa nélkül Atyai Kormányozására bízván széles e világnak legboldogabb lakosaivá tett, nékünk mondom, leg — hívebb szolgáinak, és hálaadós Népének olly jövendő Felséges Uralkodót adjon, kinek magas Ilerczegi tulajdonságai, és fényló erkölcsei minden kétség kívül teszik édes reménnyeinket, hogy tudniillik legditsőségesebb, legnagyobb, legjobb Attyának nagy, és áldott nyomdokait mindeben szorosan követvén, Magyar hazánknak gyors lépésekkel elómenö boldogulását egész tökélletességig fogja gyarapítani; — utánnunk jövőknek pedig Hazánk’ Polgári Alkotmánnyát egész épségében számtalan éveire a’ Jövendöségnek általadván, még szászadok után nemzendó Hazánkfiait is, ezen szerencsés Alkotmánynak legédesebb gyümöltseivel boldogítsa.« „Ezek azon nagy Tárgyak, mellyeket legkegyelmesebb Urunk szemmel tartani, és végső czéljáűl ditsősséges életének határját által ható Hazánk szeretetének kijelelni méltóztatott: midőn szeretett Első szülöttjének, Szent Koronánk Örökösének, Felséges Csásári Királyi Fő Herczeg Ferdinándnak, ónn Atyai
