1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 1. ülés
E1SÓ Ül E S. Melly legnagyobb Kegyelme Felséges Urunknak, mivel már maga vátig elég okot ád rendkívül való vigasságra, elbalgatom többi foglalatjait a’ minden tekintetből örvendetes Kegyes Királyi meghívó Levélnek , úgymint, mellyek már Excellenliádnak minden kürnyülállásait bőven kimerítő kifejezései által elméinket legkellemetesebb érzésekkel eltöltötték, tsak azon különös okáról köz örömünknek akarok még szóllani, hogy ezen Országi Karok ’s Kendek Táblája O Felségének Atyai kegyelméből olly Elölülővel ditsekedbetik , kit Felséges Urunk éppen ezen Ország Gyűlésének kezdetével fényes érdemeire nézve Mindnyájunknak örömére belső Titkos Tanátsosi Rangra emelni méltóztatolt, és kiben tekintvén nagy és sok tulajdonságait; és erköltseit tellyes bizodalmáinkat méltán helylheztetthetjük; mert „Esmérjük mi Excellcntziádnak minden tudomány-okkal bőven felékesített éles elméjét, — esmérjük a’ Hazánk tőrvénnyeivel, és szokásaival ennyi tapasztalásából megvilágosított gyökeres , nem mondom esméretségét, hanem kézzel szívvel kötött szoros barátságát, — esmérjük messze előre ható mindent pontosan megfontoló böltsessége't; de mindenek felett Felséges Urunkhoz, és Hazánkhoz vonzó igaz szivbéli szeretetét esmérjük: azért mennél tökéletesebb bizodalommal viseltetünk Excellentiádhoz, mint ollyan Elölülőnkhöz, kiben minden diszesítő minéműségei olly előkelő 'l isztnek bőven feltaláltatnak, annál bizonyosabban megvagyunk győződve, hogy kezdendő köztanátskozásaink olly módon, ’s renden fognak folyni, és olly foganattal végződni, hogy mindenben a’ Haza Törvénnyének, és ősi szokásoknak ösvényein járván, Felséges Urunknak Hazánk nagyobb boldogítására erányzó kegyes Előladásai, mint ő Felségének, mint kedves Hazánknak egész megelégedésével végre fognak hajtatni.“ „A* mi minket illet, mi bennünk is elevenen ég Felséges Királyunk, és Hazánk szerétének tüze , tudniillik mint ollyanok a’ honrtyi Bánátjainktól kiesmértettünk, kiválasztattunk, ide kiküldettettünli; mennél fogva őszinte bizodalmát Excellenliádnak tellyes reménységgel kikérvén, egyetemben azért esedezünk, hogy, Felséges Urunknak, és drága Hazánknak egész lélekből kész szolgáit, bölcs igazgatása alatt mindenre vezéreljen, a’ mit szeretett Felséges Királyunk Atyai szivének örvendeztetése, Hazánknak bátorsága, fényessége, és való boldogságának elérése tölünk kíván, és vár. Ugyan e’ végre mindnyájon elménket, szivünket, minden tehetségünket örömmel, és egész készséggel felajánljuk.“ Ezek után O Császári Királyi Fő Ilerczegségének, az ország Nádor Ispápyának, és a’ másik Palotában egybengyült Fő Kendek Táblájának Köszöntésére a’ bevett szokás szerént, Következendő kikiildötség neveztetett ki, úgy mint: A’ Királyi Tábla részéről: Gosztonyi Pál, Az Ország BírájaIlelytartójá, és Matkovich István, ítélőmester. Horváth Ország részéről: Osegovich István. Az Egyházi Kendből: Püspök Kollár István, az Esztergomi fő Káptalan Követje. A’Vármegyék részéről: Korsitzky István Trencsén, — Otskay Ignátz Nyílra, — Somsich Miklós Somogy, — Marich Dávid Fejér, — Komáromy István Abauj, — Szinnyey László Sáros, — Patay István Szabolch, — Lovrenchicb Ignátz Krassó, — Markovich András Posega Vármegyék kővet jei. Jegyző Könyv I-sö Darab, 2 legfőbb jelenlétében ősi szokásaink szerem megkoronáztatását kegyesen elrendelni roéltóztatott.“
