1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 39. ülés

II A J1 M INCZKILENTZEDIK C L É S. 27Q törvények es teimében terjesztetett O Felsége elejében; a’ Nemzetnek, ezen Igaza a’ törvényben, es a’ dolognak természetében lévén fundálva. Azomban ha vala­­melly ezen kifejezéssel megegyezd közép terminus által a’ megegyezés előmoz­­dítódhatik, attól sem lészen idegen. A’ mi a’ (kancelláriával való értekezésnek töb­bek által fel hozott módját illeti, annak elhatározását a’ Rendszeres munkák sóraba vélte tartozandónak lenni, minden esetre azt tartván, hogy ezen értekezés alkal­mával a’ dolgok velejére nézve, mellyek az Országos tanátskozásoknak külöm­­hen is hoszszas utján már elvagynak intézve, többé szó nem lehet, és hogy ezen értekezés tsak a’ szó ejtésekre terjeszkedhetik ki. — Gróf Károlyi Lajos ti prae­vie és taliter szavaknak kihagyását, a’ töhbhkifcjczéseknek megmaradását kí­vánván; — \ erdeze Vármegyének Kovetje ti juxta desiderium kifejezésnek meg maradása, az in sensu legum szavaknak pedig kihagyása mellett lévén; — Nyitia Vármegyének Követje a’kérdéses kívánságnak kijelentésében a’ Kir. Sze­mélyes Jelenlétnek törvény széki Helytartója által tett javallatban megegyez­vén, az itt sensu legum kifejezést meghagyatni kívánta. —Heves Vármegyének Követ je a’ Státusok Elölülője által tett javallatot azért nem fogadta el, mivel vé­lekedése szerint, abban ti legalis szó egyedül tsak a’ kívánságra,, nem pedig a’ szükség bebizonyításának Igazára is látszatik alkalmaztathatónak lenni, az in sensu legum kifejezés pedig mind a’ kettőt egy formán érdekli. — A’ Státusok Elölülője el nem esmérhette, hogy az általa javallott legalis szó nem mind a’ két tekintetre kiterjeszthető; ha ugyan is aztat a’ szükség megtudásának iga­zára érteni nem lehetne, ezen javallatot nem is tette volna, a’ lévén e' részben meggyőződése, hogy a’ szükséget kitudni a’ Nemzetnek nem tsak jussa, de kötelessége is. — Máramaros Vármegye Követje a’ kérdésben lévő kifejezése­ket meghagyatatni; — Horváth Országnak a’Felső Táblánál lévő Követje ti juxta desiderium kifejezést szinte meghagyatatni kívánván, az in sensu legum szavakra nézve pedig a’ Státusok Elölülője által tett javallathoz állott. — Az Ungi Fő Ispány előre botsájtván, hogy ha a’ törvény a’ rendszabásnak kijelen­­tésemellett, annak tellyesitesét is magában foglalja,minden igazságos kívánság­nak eleget tészen; már pedig ezen két rendbéli tekintet a’ Státusok Elölülője által tett javallatban meg vagyon; ti legalia kifejezés ugyan is a’szükség bebi­zonyításának igazát foglalja magában, a’ törvény javallatban alább előforduló cognita necessitate szavak pedig ezen igazzal való élést bizonyítják: ennél fogva a’ most érdeklett javallatot annál inkább elfogadta, mivel az in sensu le­­gum kifejezés ezen módosítás mellett egészlen szükségtelen, és egyebberánt is külömbéle magyarázatokra szolgáltathat alkalmat. — Trentsén Vármegyének első Követje a’ Cancellária által tett abbéli kinyilatkosztatásra, hogy az Ország Rendjei által O Felsége elejében terjesztett törvény javalatnak némelly, a’ szó­lónak vélekedése szerént, legfontosabb kifejezéseire reá nem álhat, azon észre vételt tette, hogy ezen kijelentése a’ Cancelláriának meg nem egyezik a’ tör­vényhozásnak azon módjával, melly a’ Hármas Törvény Könyv 2-ik Részének 5-ik Czikkelyében kivagyon szabva, és a’melly szerént a’Fejedelem szokta a’ho­zandó törvény eránt a’ Népet megkérdezni, tetzik e’, nem e’ ? ez úttal pedig a’Can­­cellária éppen ellenkező rendet látszatik tartani kívánni. A’mi a’dolog érdemét illeti, a’ már általa mondattakon kívül, még azon okból sem álhalott ti (kancel­lária részéiül kívánt módosításokhoz, mivel ha egy részről ti fenforgó sziiksé-70 *

Next

/
Thumbnails
Contents