1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
II Jl» M I X C. LK I L E iS T Z E D l K C L É S. gén segíteni kötelességünkben áll, más résziül pedig a’ szükség bebizonyítását, világos törvénynél fogva, mindenkor meg nem kivánbatnánk, akkor a’ mi sor. sunk roszabb volna az Adófizetőkénél; a’ segedelmek ugyan is tsak rendkívül való környülállások között adatatnak, a’ köz adóra nézve pedig az 1715: 3. Czikkclv az ottan kijelelt rendkívül való környűlinényekben világosan azt rendeli: hogy tsak megtudván elébb a’ szükségnek okát, és azt az Ország javára, és szükségére elegendőnek találván, igértcssen meg a’ Közadó; méltán meg lehet tehát kívánni, hogy a’ mi az Adófizet ikre nézve ílly világosságban vagyon téve, az a’ Nemességre nézve is, kivált a' mostani idő pontban, midőn békesség idején illy tetemes segedelem ajánltatik, fentálló törvényeinknél fogva is, éppen olly nyilván, és egyenesen elcsmértessen.— Nádor Ispány O Cs. Kir. Fő lierczegsége nagyon kétségeskedett, ba a’ Trentsén Vármegyei Követnek, a’ törvény hozásra innént felhozott előadása törvényeinkkel megegyezik e’? sőt azon meggyőződésben volt, hogy ba az előtte szóllott Követ mind azt, hogy a’ Hármas Törvény Könyv szerent is a’törvény hozás a’ Fejedelmet, és Népet együtt véve illeti meggondolta, mind pedig különösen az 1 T91 : 12. és leginkább az 17Q1: 13. törvény Czikkelyt szeme előtt tartotta volna, ezen egyoldalii, törvény' hozásnak módjával meg nem egyező, és a' Nemzeti jussokra nézve éppen nem kedvező előadást nem tette volna. A’ mi pedig a’ felhozott 1715: 8. Törvény Czikkelyt illeti: e’ részben is külömbség van a’ Nemesség, és Adófizetők sorsa között, a’segedelmeket ugyan tulajdon tehetségünkből szoktuk felajánlani, az Adót pedig a’ szegény Adófizető Népéből, éppen ennél fogva ezen utóbbiakra nézve a’ kérdéses szükség megtudására nagyobb, és szentebb kötelességünk. Többnyire Nádor Ispány Ö Cs. Kir. Fó Herczcgsége az eddig való tanátskozásokból a’ többségnek vélekedését oda jelentette ki: hogy a 'praevie és taliler szavak kihagyatatván, a’ juxta desiderium, és in sensu legum szavakra nézve a’ Kűldötség a’ Cancelláriával való újabb értekezésre utasitasson, és ezen kifejezéseknek elfogadását, az itten bőven előadott okoknál fogva, sikereim igyekezem Ezután az 1-ső §-nak feltételei olvastatván, és az 1-től kezdve a’ 10-ig semmi észrevétel nem lévén. a’ 12-ik feltételben elaborandam helyett elaboratam szó tevődött. a’ 13-ra nézve: ottan, hol a’ Katonai érdemeknek Kir. Adományok által leendő megjutalmaztatásokról vagyon a’ szó, Somogy, Baranya, Torna, Trentsén, és Komárom Vármegyéknek Követjei azt is kitétetni kívánták, hogy ezen Adománybéli Jószágok tsak született Magyaroknok adatassanak, a’ inennyiben még most a’ Magyar Ezeredeknél idegen Nemzetbéli Tisztek tsak ugyan vágynak, és ba ezen kifejezés itten elmaradna, könyen meg történhetne, hogy vagy az olly anok is, kik az Országban hosszasabb ideig quartélyoznak, e’ részben .Magyaroknak tekintessenek, vagy pedig ezen kegy elem azon született Magyarokra, kik idegen Ezeredeknél szolgálnak ki ne terjesztessen; de az Ország Bernijeinek többsége azon okból, mivel törvénnyeink értelme szerént,Királyi Adományokat mások úgy sem nyerhetnek, mint született Magyarok, ezen törvényes rendszabás pedig a’feltételben meg lévő e spiritu legum kifejezéssel meg vagyon erősítve; ezen hozzá adást einem fogadták. — Ungh Vármegyének Követ je azt is
