1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
ri7° i* O II ARMI N CZKI L E N T Z E I) I K Ü L É S. ges Urunknak Titoknoki hivatala léven, midőn a’ felhozott kinyilatkoztatást tette, semmit nem tselekedett, a’ mi a’ Törvényhozó Testnek méltóságával ellenkezne. — Ahaúj Vármegyének Követ je a’ felhozattakon kívül azt is megcmlíté: hogy a’ Követek ezen Törvény javallatot, melly az Országos tanátskozásoknak, és Kegy. Kir. Válaszoknak következésében készült, Küldőikkel közölvén, minden felé örvendetes megelégedést terjesztettek el, melly annak a’legfontosabb kifejezésekben történt megváltozása által méltán ellenkező érzésre változna. — Igaz ugyan továbbá, hogy a’ kérdéses kívánságnak elfogadása nem Kir. Válasz Levél által adatván tudtunkra, a’ juxta desiderium kifejezés ellen némelly kifogást lehetne tenni annyiban, a’ mennyiben a’ Törvény Czikkelynek a’ Felirásból, és a’ Kegy. Kir. Válaszból kell öszveszerkeztetődni; de még felségesebb vala a’ mód, mellyen ez meg történt, ügyan is Nádor Ispány O Cs. Kir. Fő Ilerezegsége, mint a’ Nemzet, és Fejedelem között való közben járó által értesítettünk Felséges Urunknak ebbéli igazságos Kegyelme felül. — Báró Mednyánszky Alajos az öszveegyezésnek tekintetéből a’ kérdésben lévő kifejezésekre nézve azt javallottá, hogy azok illy formán letetessenek ki: desideriis SS. et OO. per Suam Majestatem in spiritu legum praeventis — ollyannak tartván lenni ezen módosítást, melly mind a’ KK. és RR. óhajtásainak, mind a’ Cancellaria által, az Országos javallat ellen e’ részben felhozott ellen okoknak megfelel; elhalgatván ugyan is a’KK. és RR. az előbbeniekben bőven előadott óhajtását, a’ Cancellariának a 'juxta desiderium kifejezés ellen a’ volt fő észrevétele, hogy a’ Nemzetnek a’szükség bebizonyítása eránl való kívánsága tudva volt O Felsége elüt, de azon kívül, hogy ezen kívánság nem a’ maga törvényes utján terjesztetett Felséges Urunk elejében, O Felsége aztat kegyelmesen meg is előzni méltóztatott; ezen ellenvetésnek tehát a 'praeventis szóval vagyon elégte've; — továbbá a’ mi a’ törvényre való hivatkozást illeti, ha e’részben valamelly törvénynek világos, és egyenes rendelése, ’s szabása volna, arra kellene hivatkozni, de illy törvényünk nem lévén, ha tsak külömbféle magyarázatokra alkalmat adni nem akarunk, az in sensu legum kifejezéssel élnünk nem lehet; a’ mennyiben azomban a’szükség bebizpnyitásához való Igazunkat több törvényeinknek leikéből, ’s értelméből kihúznunk lehet, alkalmasabban, és minden következetlenség nélkül élhetiink az in spiritu legum kifejezései. — Ezután a’Barsi Fő Ispány a’Cancellaria javallatának elfogadása, Ilonth, Pest, Ung, és Arad Vármegyéknek Követjei pedig, ezen utóbbi a’ Gróf Széchényi István által javallot módon, a’ kérdésben lévő kifejezéseknek meg maradása mellet, a’ már előadott okoknál fogva, szólván,— a’ Kir. személyes Jelentetnek Törvény széki Helytartója előre botsájtván a’ Cancellaria által a’ kérdésben lévő kifejezések ellen tett , és már itten előadott észrevételeket, a’ megegyezés tekintetéből a’ következendő módosítást javallottá: t. i. mindjárt az elején a’ SS. et OO. szavak után: quorum legalia vota Eadem Sua Majestas SSma Clementissime praei'enire dignata est 3 — ezen módosítás által a’ mennyiben az mind a’ külföldi kümyülnrények, mind a’Magyar Katonaság mostani átlapolja megemlítésének elejében tétetődik azon aggodalom is megszűnvén, melly az illy forma módosításnak, a’ most érdeklett tekinteteknek megemlítése után való tételéből származott. — A’ Vas Vármegyei örökös Fő Ispány a' juctta desiderium és praevie szavaknak kihagyatásában megegyezett; de az in sensu legum kifejezésnek megmaradását kívánta; mert a’ szükség bebizonyítása eránt való kívánság is a’
