1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
rí A R M 1 N C Z K I L E N T Z E I) I K ÜLÉS.277 is világosak törvénnyeink, a’ fenforgó tárgyra nc'zve pedig, mellyet inkább e’ dolog termeszei eból lehet következtetni, nem éppen.— Szathmár Vármegyének Küvetje azon vélekedésben volt, hogy a’ kérdéses kifejezéseknek elhagyásával ezen törvény erejét, ’s hasznos befolyását elvesztené’ a’ tapasztalás1 mutatta , melly elragadó háladntosággal fogadták az Ország Rendjei Felséges Urunknak abbéli igazságos Kegyelmét, hogv az itten kérdésben lévő kívánságokat megelőzni me'ltóztatott, miért kellene tehát ezen törvényes, ’s jobbágyi bizodalommal kijelentett, és Atyai kegyelemmel elfogadott kívánság emlékének a’törvényből kimaradni? Egyéberánt az in sensu legum kifejezésre a’ már mondat lakat ismételvén, a’ desiderium szó elejeben ezen szót legale kívánta volna teletelni. — Körös Vármegyének Fö Ispánnva megegyezett a’ kérdésben vett kifejezéseknek a’ Cancellária által kívánt kihagyatásában, egyikét sem tartván olly fontosnak, hogy azok miatt, ezen különben igen hasznos Törvény javallatra nézve, az egyesség meg ne történjen; mert a’ kívánságnak kifejezése inkább a’ történet előadásához, és igy a’ Jegyző Könyvbe tartozik, és minden esetre ezen kívánságnak meg említésében, a’ dolog folyamotjához képpesl, azon kifejezéssel kellene élni. hogy ez ő Felsége által megelőztetett. Azon itten felhozott vélekedés pedig, hogy a 'juxta desiderium szavaknak kihagyása mellett, azt lehetne következtetni, mintha maga O Felsége hivta volna meg az Ország Rendjeit a’fenforgó szükség ellátására, éppen meg nem áll; mert a’ törvénynek elején lévő ezen kifejezés: ad B. Suae Majestatis Sacratissimae propositionein nem a’ szükség kimutatására, hanem a’ Katonai segedelemre tartozik. A’törvényekre való hivatkozás pedig, illy közönséges kifejezéssel nálunk szokásban nintsen, egygyes különös törvényekre szoktunk olly esetekben, midőn valamelly törvényes kimondást megerősíteni akarunk, hivatkozni. — Azon álítás, hogy az in sensu legum szavaknak kihagyása által a’szükségnek bebizonyítása ügy fog állani, mintha az egyedül a' I ejedelem Kegyelméből származott volna, szinte meg nem áll; tulajdona ugyan is a’ Magyar Nemzetnek, azon hodoló tiszteletnél fogva, mellyel Fejedelmei eránt viseltetik, azt is a’ mit törvényes igazzal kívánhat, a’ Fejedelem kegyelmének tulajdonítani. — V as Vármegyének Követ je kedvezők lévén a’ kérdéses kifejezésekre nézve a’ Kegy. Kir. Válaszok is, az 1618; 28. Czikkelyből azt vélte kihüzhatónak lenni, hogy azokra nézve a’ Concertatio alkalmával változás nem történhet. — De erre Mádor Ispány O Cs. Kir. Fő llerczegsége azt felelte: hogy a’ felhozott Törvény nem a’ Concertatio alat lévő törvény javallatokról, hanem arról szól, hogy a’már helyben hagyott, és a’ Fejedelem elejébe terjesztett Törvény Czikkelyekben változások ne tört énjének. — Torontál Vármegyének Követje a’ kérdéses kifejezéseknek meghagyása mellett azt hozta fel, hogy köz lévén, a’ szükség kimutatásának Igaza felül való vélekedés, Küldőinek méltán felelet terhével tartozna, ha az arra tzelzó kívánságnak törvénybeli megemlítését nem szorgalmazná. — A’ törvényre való hivatkozást pedig éppen helyén valónak lenni találta egy olly Kegyelmes Fejedelemnek Kormánnyá alatt, ki a’ törvényekhez való ragaszkodását tsak ezen Ország Gyűlésén is, olly gyakran, és olly világosan kijelentette; és éppen ezért annál fájdalmasabban eshetik a’ (kancelláriának abbéli kinyilatkoztatása, hogy a’ íenforgó kifejezéseknek törvénybe való iktatására reá állani nem akar. — Az Ország Bírája ezen utóbbi előállásra azon észrevételt tette, hogy minden dolgot külömbféle szem pontból lehet tekinteni. — Ezen esetben is el nem kell felejtkeznünk, hogy a’ Cancellaria Felsé-70
