1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
nyelőmmel, meg esmérte ugyan, liogy az idő rövidségé miatt mindenkeppen ÍGvekeznünk kell az öszveegyezeknek, mentül előbbi sikereltetesen: de más rész-D . * • * nil.bár tsak szavakról legyen a’ szó, szükségesnek tartotta, bogy ezekre nézve vigyázó körülnézéssel legyünk; mert gyakran a' kiejtések teszik a’ törvénynek erejét; így a* többiek között a’Só ára meghatározásának igen fontos Nemzeti igaza, egy kevés szavakból álló törvény ragasztók miatt, kedvetlen magyarázatok alá van vetve. Enned fogva ámbái a’ hónapokig tar tó tanátskozások foganat jóinak ezen rövid, és öszve szorított idő alatt tartó Conccrtátiókban, és azokat követó Országos tanátskozásokban kelletik végképpen kifejtödni, e's kötelezd törvény Czikelyekre általformáltatni, a’ kérdésben forgó tárgynak fontossága mind az által méltán megkivánnya, hogy a’ többször érdeklett kifejezéseknek meghagyása a’ Kiküldötseg által a’ Concertatio útján tovább is sürgetessen — Reményiem lehet, hogy látván a’ Nemzetnek köz, e's újított kívánságát, a’ Cancellária is Felséges Urunknak engedelme'ból hajlandó lesz annak elfogadására annál inkább, mivel nem latszik elegendő ok, mert nehogy a’ kívánságnak meg említése, rnellynek megtörtént kijelentése, sőt Felse'ges Urunk Kegyelme által megelőzése felöl is senki nem kételkedik, éppen úgy a’ törvényben, mint az Ország Gyűlési Jegyző Könyvben, Felse'ges Urunk törvényes kegyelmenek.es igazság szeleteiének örök emlékere bejöjjön; — a’törvényeknek meg említése által pedig^ mellyeknek ezen esetr e kiterjedő kötelező erejét szinte senki kétségbe nem hozza, ezen törvény azon egész épségében megmaradjon, mellyet egyébb részeire, és tartalmára elannyira megérdemel; tökélletes egy vélekedésben vala ugyan is a’ szólló Nádor Ispány O Cs. Kir. Fő Herczegségével, hogy a’ kérdésben lévő törvény javallatnál, ha törvénnyé váland, még a’Cancellária által kívánt módosítások mellet is fontosabb, és világosabb törvényünk e’ tárgyra nézve nem lészen. — A’ Fiumei Kormányozó reá állott a’ Cancellária által kivánt módosításokra, mert azok mellet is minden meg vagyon a’ kérdéses törvény javallatban, mint egy Alkotmányos Országban közönségesen, nálunk pedig törvényeinkhez képpest különösen, a’ Katonai segedelemre nézve megkívánni lehet, Ugyan is Ország Gyűlésen, — a* fenforgó szükség bebizonyítása után. — önkényesen, és szabadon, — és a’pótlás kötelessége nélkül ajánltatik ezen segedelem. Hogy a’ KK. és RR. a’ szükség bebizonyítása eránt kívánságokat ki jelentették, az bizonyos; de ennek meg említése nem a’ törvénybe, hanem, mint történet a’ Jegyző Könyvbe tartozik. Egyébberánt ezen kifejezést: in moderno extraordinario rerum situ kihagyhatónak lenni gondolta, a’ szükséget mind a’ közönséges, mind pedig a’rendkívül való esetekben kikelletvén mutatni. — Komárom Vármegyének Követje, mint a’ Concertatióra rendelt Küldötségnek egyik tagja, a’ 12-ik feltételnek ezen a’ módon történt vittatása eránt, még azon világositást adta, hogy a’ Cancellária, a’ Küldötség ellenkező vélekedésének következesében, ezen módnak elfogadására nézve azon kinyilathoztatást is tette: hogy ez állal az egész törvény javallat hamarább fogaz Ország Rendjei tanátskozása alá jöhetni. — Egyébberánt a’felhozott okoknál fogva a’töbhször érdeklett kifejezéseknek megmaradását kívánta, az in sensu legum kifejezésre nézve azt adván elő: hogy ezen szavak a’ tengeri Sóról hozott, és a’ Canrelláriával való értekezésen által ment Törvény javallatban a’M. K. Ud. Kamarának függetlenségére nézve szinte meg vágynak. — Nádor Ispány O Cs. Kir. Fő Herczegsége ezen utóbbi észre vételre azt felette: hogy ezen két tárgy között nintsen töke'lletes hasonlatosság. A’ M. K. Ud. Kamarának ebbéli függetlenségéről ugyan 176 IIARMINCZKILENCZEDIK t L É S.
