1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
If A II M I _N C / K 1 L E \ C Z FJJ I K l L t S.575 megkéretetni javallottá: hogy törvénnycinknek világos tartalma szerént ezen hiva' falókban is egyedül született Magyaroknak leendő alkalmaztatását Felséges Urunk előt sikeresen eszközölni me'ltóztasson. — Az Ország Bírája a’.-Sopron Vármegyei Követ előadásának, azon részére, mellyben a’ Canccllaria által, a’kívánt hihagvatatásra ne'zve, előmutatandó okokról szól, azt felelte; hogy a’ Canccllária e’ részben éppen azon indító okot adta, meilyet az előtte szólott Követ beszedjében meg érintett, hogy t. i. ezen kifejezésekből azt lehetne kihúzni, mintha a’ szükség bebizonyításának nem volna más módja, mint a’ mostan gyakoroltatott. — A’ Yarasdi Örökös Fő Ispány a’ taliter es praevie szavaknak kihagyásában meg egyezvén, a’ többi kifejezéseknek meg maradását kívánta. — A’ Trentsen Vármegyei második Követ előre botsájtván, hogy az Ország Rendjei, különösen Nádor O Cs. Kir. Fő Herczegsége eránt való hódoló tiszteleteknél fogva, a’ 12-ik feltételnek kérdéses tárgyára ne'zve, a’ dolog velejét véve, tegnapi napon meg egyeztek ugyan; de ezen meg egyezések a’ Concertátióra rendelt Kiildötse'gnek hatalmat nem adott, hogy e’ részben, a’ be vett szokás ellenére, a’ Cancellariával való értekezésbe ereszkedjen, megújítván tehát az ez eránt már többek által tett Óvást, — a’ Tárnok Mester áltál tett Javallatnak következesében, azt nyilatkoztatta ki, hogy a ezen módosításra nem álhat; mivel az e’részben fenforgott Országos tanátskozásoknak útmutatása szerént, két féle szükségről vala a’ szó, a’ physikairól t. i., melly alatt a’Magyar ezeredeknek hijánossága, és a’ morálisról, melly alatt a’ külső dolgoknak álapotja értetődött; már pedig ha az in sensu legum kifejezés legalibus szóval felváltatna, és oda, a’hová a’Tárnok Mester által javaltatik tétetetne, a’törvénynek kötelező erejét tsak az első szükségre nézve lehetne érteni; jobb tehát az döbbeni kifejezés, és annak helyheztetése mellett meg maradni, melly által, és a' hol törvényes kötelesség a’ szükségnek mind a’két nemére kiterjesztődik — a 'praevie szót azon okból kívánta meghagyatatni, ne hogy az Ország Bírája által felhozott 1792-ik esztendei példa szerént, jövendőben a’ szükség a’felajánlás után bizonygasson hé. — A’ Cancellárianak azon kinyilatkoztatását, hogy az általa kívánt módosításokról cl nein álhat, az Ország Gyűlési tanátskozásoknak szokott folyamot jával megnem egyeztethetvén, mert mind a’ két résznek kötelesébe azt hozza magával, hogy ollyan tárgyakról, mellyek a’köz jóra nézve mind a’két részről szükségesnek lenni találtattak, törvény hozatasson, és ezen tzél azöszve egyezés útján eléretessen; mellyre az egyszer kijelentett szándékhoz való ragaszkodás egyik részről sem vezetne. — Nádor Ispány O Cs. Kir. Fő Herczegsége ezen előadásnak azon részére, melly a’ 12-ik feltételről szól, azon további észre vételt tette: hogy a’ Küldötségnek illy nagy megszorítása sokszor magára az Országra nézve is, káros következésü lehet; megtörténhet ugyan is, hogy a’ Nemzet java azt kívánja, hogy a’ Concertátió alkalmával a’ Kiküldötség részéről olly előadások történjenek, mellyek még Kir. Válasz által eldöntve nintsenek, melly káros volna tehát illyenkor, ha a* Cancellária a’ külső formákhoz éppen olly erősen ragaszkodna, mint azt némellyek az Országos Kúldötség részéről ezúttal meg kívánják. A’ praevie szót meg tartani minden esetre nem lehet, mert O Felsége a’ Nemzet ebbéli kívánságát megelőzvén, ezen kifejezés a’ dolog történeti folyamot jával nem egyezik meg. — Gróf Széchényi István különösen Nádor Ispány Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége által ez úttal tett észrevételekre lévén fi(>9 *
