1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 39. ülés

a’Fő Rendek valaha azon vélekedésben lettek volna, hogy a’Nemzetnek , a’kérdésben lévő szükség kimutatásának megkivánásához telly es Igaza nintsen; igen következetlenül Ítéltek volna ugyan is a’ Fő Rendek, ha a’ segedelmeknek egye. dűl az Ország Gyűlésen lehető felajánlásáról meglővén győzetettve, a’ segedelmek eránt fenforgó szükségnek megtudását nem oda tartozandónak lenni gondolták volna. Nem tsak Igazok, de Kötelességek is az Ország mind a’négy Rendjeinek e’ részben tükélletcs világosságot kívánni. A’Fő Rendek egyedül azon meggyőződéseket jelenítették ki, hogy Felséges Fiunknak a’Kegy. Kir. meglövő Levélben a’ Kir. Előadásban, és még inkább az e’részben későbben érkezett Kir. Válaszban tett kinyilatkoztatásánál fogva, mind Európának külső környülállásait, mind a’ Magyar Ezeredeknek állapotját tekintve, ez üttal a’ fentforgó szükség felül egész világosságban vágynak, és éppen ezen meggyőződéseknél fogva nem azért nem kívánták a’ szükségnek további kimutatását, mintha ahoz a’ Nemzet* nek igaza nem lett volna, de egyedül azon okból, mivel azt ez úttal egészlen bebizonyitotnak lenni vélték. Vólt még egy más ok is, melly a’ Fő Rendeket, Elejinknek példája szerént, a’ dolognak ezen világos helyheztete'sében, arra határozta, hogy a’fenforgó szükségre nézve specificus dátumokat ne kívánjanak; az t. i. ne hogy ezen számszerűit való bébizonyitások által, a’ Nemzet által soha el nem esmért hadpótlásra lehessen jövendőben következtetést húzni. Neográd Vármegyének Követje azt állítván ) hogy a’ kérdéses Törvény Czikelynek javalatja, ügy a’ mintáz az Ország Rendjei által ő Felsége elejében terjesztetett, mind a' dolognak történeti folyamosával, mind törvénnyeinkkel tőkélletesen megegyezők; nem valamelly új igazoknak megnyeréséről, de csak a’ régieknek megtartásáról vagyon itten a’ szó, és éppen azért annál sajnosabban esik, hogy azoknak megemlítését a’ Cancellária kivált ez úttal akadályoztatja, midőn Eleink dítső példajival vetekedve, a’Fejedelem, és Alkotmányunkhoz valóragazkodásunkat, illy tetemes segedelemnek felajánlásával nyilván kibizonyitottuk. Szepes\ármegyének Követje a’ már mondattakon kívül, a’ kérdésben vett kifejezéseknek megtartása végett, Küldőinek azon utasítását is megemlítette, mellynel fogva azok a’ szükséget nem tsak előadatni , de bebizonyitatni is kivánták. Pozsony Vármegyének Követje praevie szónak kihagyatásában megegyezvén, a’ többinek megmaradására a’ már mondattakhoz azt adta hozzá; hogy azon Törvényeink közül, mellyek a’ kérdésben lévő szükségnek kimutatásáról szóllanak az 1741. 63 Czikkelyt, mint Anya törvényt lehet tekinteni, mellyrea’ többiek is hivatkoznak ebben pedig az akkor fenforgó szükségnek álapotja világosan, és egyenként ki van fejtve ; azt kell mostan is annak példájára tselekednünk. Gróf Pálffy Fidel Tárnok Mester előre bocsájtván, hogy a’KK. és RR. kívánsága, vélekedése szeréntoda megyen ki, hogy a’ hozandó Törvényben a’dolognak történetbéli folvamatja adódjon elő, és azon igaz felül, mellyel a’Nemzet Törvényeinknek értelménél fogva, a’szükségnek bébizonyitása eránt bír, emlékezet tétetessen; ezen két szempontból menvén tehát ki, a’ Törvény Czikkelynek következendő módosítása által: legalibus eorum votis conformiter mind a’ két tekintetet elérhetőnek lenni gondolta, sőt ezen kifejezés által azon magyarázás is elháritódhalna^ mellyett az Országos Törvény javallatnak szerkezteléséból, különösen a 'taliter in sensu legum szavakból némii nemű képpen kihúzni lehet, mintha t. i. a’szükségnek mindég azon a’ módon , mellyen most megtörtént, kellene bebizonyítod-272 HARMINCZKILEiNCZEDIK ÜLÉS.