1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
JI'ARMIXCZKILEXCZEDIK ÜLÉS 27r, ni, melly magyarázas minden esetre ez él arányos nem volna azért, mivel a’bel»*» zonyilásnak módja mindég a’ hely, es időbeli kornyülállásoklól függ. Baranya Vármegyének Követje abban, hogy a’ desiderium szó bel) élt votum szó tétetődjön annál inkább megegyezett, mivel a’Felírásban is ezen kifejezéssel éltünk; a’ praevie szór kihagyatatni azért nem kívánta, mivel ez is a’dolog folyamaljával megegyezik; az in sensu legum kifejezés mellett szinte megmaradván. Ezen előadások után Az Ország Bírája, mint. a’ Concertatióra rendelt Küldötségnek Elölülője továbbá is előadta: hogy a’ küldótség a’ reá bízott kötelességnek; és benne vetett bizodalomnak megfelelni kívánván, az értekezés alkalmával semmit el nem mulatott, hogy a’ Törvény javallat, ügy mint az Ország Rendjei állal felterjesztve vala , elfogadtasson, de a’ Cancellária részérül azon kinyilatkoztatás történvén: hogy a’ kérdésben lévő módosításoktól el nem álhat, Ország Biró O Excelen!iája, a’Haza, és ősi alkotmány eránt való szeretetre kérte az Ország Rendjeit, hogy ezen módosításokra reá állanni meltóztassanak: ugyanis a’kérdéses körvény javallatja által a’ Nemzetnek abban érdeklett igaza olly világosságban tétetódik, a’ millyenben még egy törvényünk által is eddig téve nemvólt. Bár vegyük az 17Q2: 6. Czikkelvt, azon kívül, hogy itten a’szükség kimutatása tsak közönségesen említetik, annak bebizonyítása tsak a’segedelemnek előre bocsájiott megajánlása után történt meg. Kár volna tehát ezen módosításoknak el nem fogadása miatt a’ Nemzeti abbéli jusnak olly kitündöklő megerősítésétől elállani; és pedig annál inkább, mivel mind a’két módosítás a’dolognak velejét nem látzatik érdekleni, nem az első, a’ mi a’ kiváltságot illeti: ezen kifejezés ugyan is inkább a’ dolognak történeti előadására, mint valamelly kötelesség megállapítására tartozik, a’ dolog történeti folyamot ja pedig az Országos írásokból olly bizonyos, bogy arról törvényes emlékezetet tenni nem szükséges; nem a’második, melly a’ törvények megemlítését tárgyazza, mivel azon tekinteten kívül, melly az előtte szóllott Tárnok Mester által az ebbéli kifejezésnek kétséges magyarázbatására nézve előadódott, ez üttal is a’segedelem szabadon, önkényesen, és a‘ szokásban lévő törvényes feltételek, és Óvások mellett adatik. — Borsod Vármegyének Követje az 1-ső §-ak 12-ik feltételét vévén, azon vélekedésben volt, hogy a’ Kikiildötség, ennek Concerlatiójába a’bevett szokás ellenére elébb ereszkedett be, mint sem az a’hoz szükséges Materiálék a’ szokott ütőn kezéhez szolgáltattak volna, azomban a’ Küldötség tagjai által ez eránt tett kinyilatkosztatásban ez üttal megnyugodván, a’végett tett Óvást, hogy ez jövendőremegne tőrténnyen. A’mi pedig a 'juxta desiderium kifejezést illeti, világos lévén, hogy Nádor Ispány Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége e’ részben a’ Somogyi Követ által fentebb előhozott kinyilatkoztatást tette, a’ Cancellariának ezen kifejezésnek betéteiét megtagadni nem lehet; ügy szinte az in sensu legum szavaknak megemlítését sem, mert ezeknek értelme minden törvényeinkben benne vagyon, mellyekben hasonló segedelmek ajánltaltak. Végre az Ország Bírája által felhozott, abbéli ok, hogy a’ kérdéses javallatban a’ Nemzetre nézve sok kedvezések találtatnak, sem indíthatta a’szollót az említett módosításoknak elfogadására, azt ugyanis, kedvező leend e’ezen törvény jussainkra nézve vagy nem ? a’ jövendőség ítéletére bízza, előle látván, hogy a’ kifeljlő környülállásokhoz képpest, mind a’ két rész magának kedvező következtetéseket fog abból kihüzni. Nádor ispány Ö Cs. Kir. Fő ög w
