1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 39. ülés
H A Ii M I N C Z K I L E N C Z E 1) I K ÜLÉS, 271 szükség kimutatása tsak Ö Felségének kegyelméből történt volna, és így jövendőre nézve is tsak attól fügne; pedig akár törvénnyeinket, akár magát a’dolog* nak természetét tekintsek , ennél világosabb igaza a’ Nemzetnek nem lehet; már egyedül az utóbbi tekintetet véve, mi természetesebb, mint hogy egy olly Nemzet , melly alkotmánnyá szerént minden segedelmeket, és így a’ Katonabélit is szabadon, és önkényesen szokta az Ország Gyűlésében felajánlani, méltán megkívánhatja, hogy a’ fenforgó szükségnek minden környülállásairól telly es világosságban tetódjön. Végre a’ Canlellária által ezen törvény javallat 1-ső §-nak 12-ik feltételére tett módosításból azt vévén észre, hogy abból a’ született Magyaroknak a’ Magyar, és Határ Örzó Ezeredeknek megkülönözött előléptetésekről szólló kifejezés a’ nélkül hagyatatott ki , hogy az e’ részben érkezett, és köz megegyezéssel elfogadott Kegy. Kir. Határozásnak következésében az említett §-usebbéli módosításának javallatja, a* heveit országos szokás szerént, a’ KK, és RR. részéről elébb megtörtént volna; mellynél fogva nem magára a’ kihagyatatásra nézve, melly eránt köz volt a’ fentisztelt Kir. Határozásnak, és az e’ részben Nádor Ispány Ö Cs. Kir. Fő Ilerczegsége által tett kinyilatkoztatásnak következésében a’ megegyezés , de a’ dolog formájára nézve Küldői részéről Óvást tett, ne hogy ezen mostan gyakoroltatott módból jövendőre nézve a’ KK. és RR. kezdeti (initiativa) Igazokkal öszve nem férhető ellenkező következtetést kihúzni lehessen. A' Trentsén Vármegyei Követnek ezen utóbbi észrevételére az Ország Birája , és a’ Kir. Személyes Jelenlétnek Törvényszéki Helytartója azon felvilágosítást adták: hogy ezen észrevétel az Országos Küldötség Tagjai által is tevődött a’ Cancellariának, de a’ mennyiben az Ország Gyűlésének végével az idő rövidsége is megkivánta, hogy ezen tárgy a’ stylusra nézve mentül elébb, az Ország Rendjeinek elejében terjesztessen, a’ Küldötség úgy vélekedett, hogy kötelessége ellen nem fog tselekedni, lia a’dolognak ezen helyheztetésében a’ Cancellária által javallott különben is, a’fentérdeklettKegy. Kir. Határozással egészlen megegyező módosítást értekezés alá veendi, mellynekúgy is, az OrszágG\ülési tanátskozásoknak természetes folyamatja szerént , megbirálás és helybe hagyás végett, az Országosan egybegyűlt Rendek elejében kelletik terjesztődni. — Somogy Vármegyének Követje szinte mind a’ két kifejezésnek megmaradását kívánta; a’ Törvény Czikelyek ugyan is a’ Felírásokból, és Kir. Válaszokból készülnek, mind ezeknek felvilágosításokra, és magyarázásokra, hol szükséges, az Ország Gyűlésének hiteles Jegyző Könyvei legjobban szolgálhatván; már pedig az October 23-ik napján tartatott 17-ik elegyes Élésnek Napló Könyvében, mind az, hogy ő Cs. Kir. Felsége (a’ szükségnek kimutatása lévén kérdésben) e’ részben a’ KK. és RR. óhajtásait, az ottan kijelelt mód által megelőzte, mind hogy azl?Ql 65. Törvény Czikely példája szerént, ezen mód felől, az e’ részben hozandó Törvény Czikelyben világos említés tétessen, egyenesen foglaltatik. Bars N ármegyének Kővetje ti praevie szónak kihagyatásába meg egyezvén, a’ többi változásokra reá nem állott, a’ fentelóhozott okokon kivűl különösen az in sensu legum kifejezésnek megmaradását minden kétségnek elhárítása végett, még azért is kívánván, mivel azon alkalommal, midőn a’kérdéses szükség kimutatása felül volta’ két Tábla között a’ szó, ügy látszik, hogy a’ Fő Rendek nem voltak egészlen azon vélekedésben, mintha a’szükség kimutatásának kívánságát a’törvényekből következtetni lehetne. — Az Ország Bírája egyenesen tagadta, hogy 66 *
