1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 31. ülés
II ARMINCZEGYEDIK K L É S. I99 sánnk az Izencibcn felhozott oka ditsőséges czél ugyan, de aztat a’ kérdéses elválasztás kivíil is el lehet érni. Muraköznek Földes Ura mostan is figyelemmel vagyon arra, hogy olly Papokra bizattasson a’ lelki gondviselés, kik nyelvünket értik; de Horváth Ország Rendjei is, midőn Oskoláikban a’ Magyar Nyelvet a’ közönséges tudományok’ sorában bévevék, nyilván jelét adták a’ Magyar Nyelv kiterjesztésére törekedő szándékjoknak, és külömben is hatalmában vagyon az illető Törvényhatóságnak, hogy czélerányosmódokon ezen a’vidéken e’Nyelvnek kiterjedését eszközölje. Az Egyházi szolgálatra való nézve a’ mostani igazgatás mellett is semmi hiba nem történik, sót a’ köztapasztalás mutatja, hogy a’ Muraközi nép vallásosságára, és erköltsiségére nézve a’ példássabbak közé tartozik. Mind ezen tekintetből, a’ Zágrábi Püspöki széknek helye is közelebb lévén ezen Vidékhez a’ Szombathelyinéi, hasznosabbnak látta, hogy Muraköz továbbá is a’ Zágrábi Megyénél, mellyhez 700 esztendőkig tartozott, maradjon annál inkább, mivel illyen elszakasztások által az Országhoz kaptsolt részeknek is könnyen alkalmatosság nyújtódna, hasonló kéréseknek tételére, Hlyen eset a’Pe'tsi Megyében is, mellynek lelki törvényhatósága alatt Verőcze Vármegyének egy része vagyon, fenforogván.— Ellenben Zala Vármegyének Követje tovább is felierjesztetni kívánta Megyéjének ezen kívánságát. Az ájtatos hagyományoknak felosztását, légyenek bár azok tökepénzek, vagy fekvőjószágok, a’ Muraközi Plébániák számához képest, egyerányuan eszközleni éppen nem látta nehéznek, a’Magyar nyelvnek terjedését pedig tsak ezen a’ módon vélte sikeresen eszközölhetőnek ; ugyan is az illető Földes Uraságnak minden jó akaratja mellett, nehéz a’ Horváth Országi Papi Nevelő Házban tanúit Lelkipásztorok között született Magyarokat, vagya’ nyelvet jól értőket találni. A’ Püspöki Székeknek távolsága igen egyforma lévén, minden esetre természetesebb, hogy az Anya Országhoz tartozandó vidék’ lelki kormánnyára nézve is az Anya Ország kebelében lévő Igazgatáshoz tartozzon. A’ Slavoniai Verőcze Vármegye, melly a’ Magyar Országi Megyék között foglal a’ törvényhozásban helyt, és az adó tekintetéből is egészlen Magyar Országhoz tartozik, itten ellenkező például fel nem hozathatván. — Az Elölülő a’ hagyományoknak felosztását nem tartotta ugyan olly könnyen eszközölhetőnek mint az előtte szóllott Követ, mert gyakran az lehet ezekre nc'zve a’ kérdés, megegyezik e’ az illy felosztás a’ hagyományosoknak akaratjával? mellynek fentartására szorgosan vigyázni O Felségének, mint a’ hagyományok fő védjenek szent kötelessége. — A’ KK. és RR. azomban az Izenet tartalma mellett maradván, és A’ ÖQ-ik pontban Felséges AerariwnXxzX^tM. Királyi Kintstár tétetvén, A’ g5-ik pontra nézve, minthogy e’ részben a’ Kir. válaszban világosan az mondódik, hogy a’Debreczen V árosában munkálódott Kir. biztosok napibéreikről lemondottak, az Elölülő azeránt kívánt Debreczen Városa Követje állal kinyilatkoztatást tétetni, ha ál c’ az Izenetnck azon kitétele, hogy az első ízben munkálódott időközben meghalálozott Királyi Biztosnak özvegye a’ M. K. U. Kamara rendeléséből az illeti' napi béreket felvette? Debreczen Városának Követje erre igennel felelvén, és e’ részben a’ Városi számadásokra utanolván, ezen pont, mint feltéve van, megmaradott. Továbbá A’ M. K. U. Cancellaria tehetsége eránt előadott nehézségekre nézve, különösen az 1-so pontra, melly Szathmár Vármegyének azon kéréséről szóll, hogy ezen Megvének Rendjei a’ Jegyzői hivatal szabad választásának jussában vtszsza 50 *
