1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 23. ülés
concernenti Communitati admensus numerus legi nequiret; — eo de caetero sponte subintellecto, quod ex una Domus familia, tametsi illa masculorum numero caeteris longe praevaleret, hac vice nonnisi unicus tyro statui possit.:“— Azon esetre továbbá, ha a’ többség a’ kijelentett kívánsághoz nem járulna, azt óhajtotta, hogy legalább a’ testi vizsgalat a’ sors húzást megelőzné, és ehczképestlocalis' si/perioritatis után tétetne, praemissa primum modo infra declarato Corporali visitatione, többnyire pedig a’ 2-ik is q-ik Pontok az előadattakhoz képest módosítassanak ; mert ha a’ Sors hiízás, a’ testi vizsgálattal meg nem elóztetik , lehetetlen a’ sok viszsza éléseket meg akadályoztatni, ha pedig csakogy rendbe lesznek a’sors húzók, és két vagy több csapatokra fel nem osztatnak, könnyen megtörténik, hogy a’sors vagy ollyanra esik, a’ kinek odahaza kellene maradni, vagy éppen egy házból többen kéntelenítetnek elmenni, a’ mi sera a’ köz jóval, sem az igazsággal meg nem egygyez. Egyenesen a’ sors húzás ellen jelentették ki magokat, Beregh , Pest, Bars, Zemplén és Thúrótz Vármegyék’ Követjei; mert igaz ugyan, hogy az ónkényt gátolni kell, azomban a’ sors húzás, elmellözvén azt, hogy honnyi törvényeinkben tiltott szerencséltete's ágazatja, sokszor ollyat ér, a’ ki haszonnal oda haza maradhatott volna. Azon kívül az egész helybéli ifjúságnak egybe gyűjtése a sorshúzás végett, mind az idó vesztességre, mind pedig egyébb roszsz következésekre való nézve káros. A’ helyett, hogy egy két állítandó letartóztatna, öszve kell csoportozni, és így bizonytalanságnak, rémítésnek kitenni mindnyájokat, a’kik a’ Katona álítás alá esnek, a’ mitől sokan elrettenvén, nagy számmal hazúlról eltávoznak, és nagyobb részént a’ rosznak adják magokat. A’ sors húzás továbbá egybe van kötve az öszve írás Rendszerével, és ebből foly, nem lehet tehát azt kezdetnek tenni, a’ mi következés. Ha lehetséges is néhol, mindenül t bizonyosan nem. Megesméri azt maga a' törvény javallat is, és ennél fogva Törvényhatóságokra bízza a’mód választását; azomban oily törvény, mellynek kötelező ereje egész kiterjedésében nincs, vagy pedig egyes Törvényhatóságok önkényére bizatik, e’ Borsod Vármegyei Követ értelme szerént is, minden esetre hibás, és rósz példa, azonkívül hogy a’ Törvény a’ Rendszabástól éppen abban külömbóz hogy az közönséges, ez pedig részszerént való kötelező erővel bír. — Abaúj, Vass, és Sopron Vármegyék Követjei pedighajlottak a’ sors búzásra kúlömböző értelemmel. Az Abaúji Követ azt találta helyesnek, hogy csak ott rendeltetik a’ hol a’ nép helyheztetésével nem ellenkezik, az hogy a’ nép több csapatokra osztasson, mint szinte az is, hogy a’testi vizsgálat a’sors húzást megelőzze nem eszközölhető, mert ezeknek az elérésére szükséges lenne , hogy vagy minden helységben légyen egy Seborvos , vagy pedig hogy a’ sors húzás alá jövök az Ejjonczok által vétele helyére egyetemben vezetessenek, a’mi többtekénteteknél fogva nem tanálsos , sőt lehetetlen is. Sokkal czélerányosabb lenne a* szükséges kivételek eseteit megállapítani úgy, mint a’ többi közt a’ Liptó Vármegyei Követ állal kijelentett, aggodalom megelőzésére, hogy egy házból többen egynél semmi esetre menni ne köteleztethessenek. — Borsod Vármegye Követ je azon eset helyett inkább azt óhajtotta, hogy a’ hol lehet az apró gyermekek Att)ai szabaditassanak fel. Melly útóbbi észrevételt a’ Vass Vármegyei Követ feleslegesnek tartotta ugyanazért, mivel a’ 2-dik részben a’felszabadítottak sorában 57 *
