1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 23. ülés
148 II U S Z O H H A R M ADI K C L É S. b’ házi atyák, és Familiák fejei úgy is ki vágynak véve, de e részben feleltetett, hogy egy résziül nem következés, hogy az, a’ kinek apró gyermekei vágynak egyszersmint Familia feje is, inás részről pedig a’ házasokat egy altaljában kivenni nem lehet: mert sok helyeken az iliűság korán házasodván, notclenek nem igen találtatnak, és igya’ Törvényhatóságok kéntelenek a’ házasokat is állítani: A’ Vass Vármegyei Követ továbbá nem tagadta a’ Sors húzás nehézségeit, azt azomban, hogy annak behozása egyenesen a’ Törvényhatóságokra bizatik a’ Javallatban, einem esmérte: mert csak a’ Környülállások megbirálása függ a’ Törvényhatóságoktól, haldiát ezek a’ Sors húzást megengedik azt ellenzeni nem lehet. Nagyobb aggodalmat gerjeszt, az, hogy a’ Javallat azon szavai által Ubi out cm sortilegium pro medio statuendorum Tyronutn deservire noti posset mindenütt próba tételt látszik feltenni, a’ mi sok rósz következésekkel egyben kaptsolva jár, azért is kivánná: hogy deservire non posset helyett tevődne deservire non videretur3 hogy igy próba nélkül á’ Törvény hat óságok, mellyek a’ lakosok környülállásait, és tulajdonságait úgy is legjobban esmérik megbírálhassák, vallyon reájok való nézve a’ sors húzás elfogadható e’, vagy nem ? A’Sopron Vármegyei Követ mondá, hogy minden esetre legigazságosabb, és minden önkényt, és helytelen kedvezéseket legjobban elhárító mód a’ Sors húzás. A’ hol a’ Nép környülállásaival meg nem férne, úgy sem parancsoltatik, az előadott aggodalmokon pedig lehet czélerányos, és igazságos kivételekkel segitteni, meU lyek sorában azomban az, hogy egy házból, ha a’ Sors úgy kivánná többnek is kellene menni, nem tartozik, mert egy sem jobb a’ másikánál, a’ kit tehát a’sors talál, az magát nem mentheti: A’ sem eszközölhető, hogy két csapatba osztasson a** solst húzandó népsége mivel e’ szerént, helybéli környfőállásokra tekintve a* ‘csapatokat lehetne, és kellene mód nélkül szaporítani, a’ mi ismét új önkényre és viszsza élésekre szolgálhat alkalmatosságot. Komárom Vármegye Követ je ellenben megengedvén a’Sors húzás Igazságát ugyan, mindazonáltal arra hajlott, hogy annak eszközlésbe való vétele olly időre hallasztasson, mikor kevesebb számú állítás lesz; mivel illy próba tételek akkor nem tanátsosak, ha sok van, a’ kire a’ sorsnak esni keik Ha kissebb a’ szám, nagyobb a’ reménység, hogy a’ kötelező sors nem talál. Ennél fogva tehát legjobb az 1807-ki módot megalapítani, de úgy, hogy némelly szelídebb módosításokkal környiiliratasson a’ végre, hogy a népség, lassan az emberiséggel egészíen megegyező e tárgyban teendő intézetekre készítessen a’ nélkül, hogy egyszerre káros előre való ugrások tevődjenek. A’ mi pedig a’ házasokat illeti, ezeket egy általyában kivenni bajos a’ nélkül, hogy a’ házasság kötésre való idő meghatároztasson, nehogy tudniillik éppen a’ katonáskodás kötelessége kijádszására az ifjúság időnek előtte házasodjon. A’ házasság idejét pedig megállapítani sok tekinteteknél fogva nem lehet. Nógrád Vármegye’ Követje kívánta, hogy” a' sors húzás módja bizatasson a’ Törvényhatóságokra, mert eg) helyen egy, niás helyen más mód vezérel a* czélra; a’ Posony Vármegyei követ azt a’ tekintetet is hozzá adván, hogy sok helységek csekélységeik miatt, a’ megirt módon a’ Sors húzásra éppen alkalmatlanok, midőn ha a’ mód elhatározása a’Törvényhatóságokra bizatik, ezek bizonyosan más czélerányos közép útaf felfognak találni; Mellyekre a’ Sopron Vár-