1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
6 KÉT SZÁZ HÚSZON KILENCZEDIK ÜLÉS. nenk ezzel, sött inkább vesztenénk, mert midőn a’Fó Rendek a princípiumokban meg nem egygyeznek, mig a* külömbözés Királyi Válasz által el nem döntetik, a’particularis Articulusokban mindenütt fenn akadás adná magát elő a’ külömbözö princípiumok miatt. — Káros lehetne pedig annyiból az egészben való fel terjesztés, hogy ebből fsak az mehetvén törvénybe, a* mit Ö Felsége el fogad, meg történhetne, hogy a’ particularis Articulusok Törvénnyé tétetnének, a mellyek pedig magokban a’ hasist, és a’ princípiumokat foglalják, provisoriumra maradnának. — Ugyan ezen aggodalmaktól viseltetett a’ Honth Vármegyei Követ is, a’ Fő Rendeknek Izenetjekből azt sejditvén, hogy O Felsége bizonyosan reá nem áll a Statusoknak azon princípiumaikra, mellyeknek fel terjesztésében a Fő Rendek meg egygyeztek, és hogy majd, ha a’Specialis Articulusok is egygyütt fognak fel terjesztetni, ezekből, a' mellyek tetlzenek, nevezetesen hogy a’ Zálogos és Fassionalis Summák ezüst pénzben füzettessenek, elfogadtatnak, a’ többi pedig a’ Provisorium mellett fog meg hagyattatni. Annakokáért, ha tsak ugyan a* Többség által itt az döntetne el, hogy a* Specificus Casusokra készített Articulus Javallatok is egygyütt terjesztessenek, a’ Felirásbanolly Óvást tetetni kivánt, hogy ha a’ princípiumokat magokban foglaló három első Articulusokra nem volna kedvező a’ Királyi Válasz, akkor a'Specificus esetekre sem kívánnak az Ország Rendei semmi Articulust. — Hasonló értelemben volt, az e’ Tárgyról való tanátskozásnak kezdetén meg állított V7égzésnél fogva is, a’ Békés Vármegyei Követ. Azt az aggodalmat, hogy mivel a’Fő Rendek a’princípiumokban meg sentiunt, in particularibus Articulis tamdiu adhaerere oporteret, donec, negotium per Resolutionem Regiam non dirimeretur. — Totius demum submissio in tantum noxia evadere posset, quod Legum Tabulas id saltim ingredi possit, ad quod Suae Majestatis benignus accesserit consensus; contingere autem possit, particulares Articulos in Leges esse abituros, reliquis principalibus, quae basim et principia continent, ad Provisorium relictis. — Ablegatum Comitatus Honihensis peraeque praemissorum tenebat sollicitudo, e Nuncio Exc. Procerum colliniari posse existimans , Suam Majestatem ad ea Statuum principia, quorum submissionem Exc. Proceres non difficultarunt, cerio non esse accessuram, in_ dubieque eventurum, si omnes Articuli in complexu subtrati fuerint, ut nonnullis, signanter circa pignoratitias et fassionales Summas in auro et argento solvendas acceptatis, reliqua penes Provisorium relinquantur. Hinc, si pluralitas eo inclinaret, ut Articuli de specificis casibus sonantes simul substernantur, in Repraesentatione saltim eam adjici voluisset cautelam, ut in casum, quo ad primos tres Articulos respectu principiorum favorabilis non emanaret Resolutio, a reliquis etiam, quoad specificos casus submissis, suapte praescindendum sit. — Atque in hanc Sententiam Ablegatus quoque concessit Comitatus Békesiensis, latum eatenus cum exordio praesentis Tractatus provocans utriusque Tabulae Conclusum. Manifestatam per proloquenfes hos Ablegatos sollicitudinem eam, quod
