1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. 7 nem egygyeztek, az egygyes Articulusokban is fenn akadások lennének, nem tartotta helyesnek az Elölülő, mert rnihelyest azon princípiumoknak fel terjesztésében meg egygyeztek, már nem fognak ellenkezni, es nem is ellenkezhetnek a'Fő Rendek abban, hogy ugyan azon princípiumok szerint munkáltassanak a’ Specificus Articulusok is; ellenben arra, hogy ha O Felségé kívánni fogja, nem lesz mód ki kerülni, és azzal tsak az idő vesztegettetik, nem volt az előbb szólló Követeknek feleletje. — Győzőknek találták az Elölülőnek elő adott okait, es a’ Correlatiok tárgyában minden el rendelést az ő telly es mivoltjában, következőleg nem tsak az első három, hanem minden Articulus Javallatokat egyszerre fel terjesztendőknek esmerték, az Ungh, Heves, Szathmár, Tornntál Vármegyéknek, es az Esztergomi Fő Káptalannak Követjei, mert ezt mind a* dolog mivolta, és O Felsége állal leendő el intéztetése , mind Coraittenseiknek akarat jók, hogy a’ dolog Törvényes Provisio nélkül ne maradjon, mind az 1811-diki példa, mind az időnek meg nyerése, holott tartani lehet, hogy addig a’ három első Articulusok sem fognak O Felsége által el intéztetni, mind O Cs. Kir. Fő Herlzegscgénck fel szóllittása, kinek mint ezen Ország Gyűlés Elölülőjének Jussa is vagyon a’fel terjesztés módjában rendet szabni, mind pedig Ö Felségének a’ Kir. Válaszában ki jelentett akaratja megkivánnya. Már a’ 17-dik Februáriusi Felírásban azt mondták az Ország Rendei: eo omnes curas convertimus, ut eventus Consiliorum nostrorum exspectationi Majestatis Vestrae etc. respondeat t és ez a’ mostani Királyi Válaszban fel is hozatlatik, és abból meg világosodik, hogy ezen Királyi Válasznak végin, az E\c. Proceribus in principia haud consentientibus, in particularibus Articulis adhaerendum sit, Praeses infundatam esse innuit; utprimum enim Exc. Proceres principia haec substerni non difficultant, eorum quoque ad specificos casus applicationem difficultarc nequeunt, sed neque difficultabunt; ad eam interim considerationem, quod in casu, quo Sua Majestas specificos etiam Articulos sibi substerni juberet, horum submissio declinari non posset, inaneque fieret temporis dispendiurfl, per dictos Ablegat os responsum non est. — Ablegati Comitatuum Ungh, Heves, Szathmár, Torontal, Metropolitani item Capituli Strigoniensis Nuncius, adducta per Praesidium motiva tanti reputabant ponderis, ut se etiam plene de eo convictos profiterentur, negotium Correlationum in toto sui complexu, adeoque non primos saltim 3. Articulos, verum reliquos etiam cunctos simul substernendos esse; exposcere id dicentes tum rei indolem, quum declaratam per Suam Majestatem benignam mentem , quum et Committentium quoad rogandam hoc in merito legalem provisionem, disertam voluntatem, quum denique exemplum etiam Annis 181 \fi ac temporis compendium, ex quo merito verendum sit, iilucusque Resolutionem Suae Majestatis ad primos 5. Articulos emanaturam haud fore; sed exposcere etiam benignam Suae Serenitatis C. R. pro competente circa modum substernendorum negotiorum Praesidiali suoJure eatenus factam provocationem. In Repraesentatione 17-ae Februarii Status Regni haec dixerant: eo omnes curas conv£rtimusi ut eventus Consiliorum nostrorum exspectationi Majestatis Vestrae respondeat, ad quae in praesenti quoque Resolutione Regia fit provocatio, atque hinc inclarescit, ad calcem benignae * 2*
