1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 250. ülés
200 KÉT SZÁZ ÖTVENEDIK ÉLÉS. meg nem egyeztek , mert Szabolcs Vármegye még az Országos kiküldöttség előtt kijelentette, hogy magára ezen csere által nagyobb Terhet venni nem kivárt. Az 1807. 28-dik Articulus sein szóll az illy es adjustatióról, a’ minő itt kívántatik, hanem csak azt rendeli, hogy a’ felcserélt helyek a’ melly adót eddig fizettek , azt állal viszik a’ másik Vármegyéhez. Acsád, melly Szabolcsnak jutott külörnben is annyira meg volt terhelve adóval, hogy ha Megyéje nem segített volna rajta, Lakosai mind koldusokká lellek volna. Sőtt azt sem esmérhelték el mint bizonyosat, hogy Mihályfalvának egy ötöd része, mellyet Szabolcs által adott Biharnak, fel nem éri Acsádot, mert semmi felmérés vagy más hasonlitás módja nem történt, a’ mint az illy esetben nem is szükséges. — A’Bihar Vármegyei Követek ellenben , épen azon kijelentése szerint Szabolcs Vármegyének, hogy nagyobb Terhet magára venni nem akar, ugyan ezt a’ magok Megyéjére is alkalmaztatni kívánták, nincsen is itt czélban, hogy Szabolcsra nagyobb Teher adasson, hanem hogy a’ mivel Bihartól többet vett által, az mérsékelve adjustáltasson; Acsád szembetűnőképpen nagyobb, mint Mihályfalvának egy ötöd vagy éppen csak hatod része; Mihalyfalva továbbá Transennalis Hely, Acsád pedig nem az; maga ez is már ollyan Teher, hogy az adjustatiót méltán megkivánnya. — A’ Pest Vármegyei Követ abban a’ vélekedésben volt, hogy itt csak a’ köz igazgatásnak könyittése lévén czélban, nem lehet a’ cserében azt a’ szoros egyformaságot keresni, melly a’ Tulajdonok intézésében megkivántatik, hanem adjustáltatván a’ Megyék között a’ porták , mindenik cserélt hely a’ maga Terheit által viszi azon Megyében a’ hová esett. — Mellyet ámbátor a’Törconsentire non posse declararunt. — Comitatus enim Szabolchiensis jam coram Begnicolari Commissione declaravit, se per Cambium hoc amplius o- Ttus in se assumere nolle. Neque 28-us anni 1807 Articulus, de idrnodi, qualis isthic intenditur, adjustatione quidquain continet, verum id saltim disponit, ut locis Cambiatis admensa Contributio, ad illos, quibus loca ipsa cedent, Coitus, transscribatur. Possessio Atsád Comitatui Szabolch addicta, caeteroquin tanto gravata fuit Contributionis onere, ut ni per Jurisdictionem nlleviaretur, Incolae ejusdem cum extrema colluctaturae fuissent egestate. — Sed neque illud pro evicta habebant thesi: quod quintalitas possessionis Mihályfalva Comitatui Bihar cessa , possessioni Atsád non aequivaleat; quum nulla seu dimensio seu beneficiorum combinatio, ex qua id erui potuisset tanquam in istmodi casibus neque necessaria, instituta fuerit. Comitatum ab adverso Bihariensis Nuncii, eam ex parte Cottus Szabolchiensis factam enunciationem: quod amplius onus in se assumere recuset, ad eam quoque, quam repraesentant, referri cupiebant Jurisdictionem; — caeterum non eum isthic, ut majus in Cottum Szabolch onus redundet, scopum subversari ajebant, ast illum duntaxat: ut pro eo, ac Cottus Szabolchiensis plus a Bihariensi obtinuit, respectiva quoque onera mutuo adjustentur. Possessio enim Atsád, quintalitate aut plane sextalitate pagi Mihályfalva evidenter major; — Mihályfalva praeterea transennalis locus est, quod in se tantum constituit onus, ut adjustationem merito exposcat. — Nuncius Cottus Pestiensis eam propugnabat. Sententiam, quod ex quo hic publicae duntaxat administrationis facilitat: pro scopo haberetur, non possit ea, in i blico talismodiCam««
