1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 250. ülés

262

KÉT száz ötvenedik ülés.

Borok tisztogatása, ’s épségben való megtartására, sóin az eladásra káros ne lehessen, vágjon ezen felsőbb Intézetben rendelés téve, mellj re nézve csak azt jegyzetté meg a’ Csanád Vármegyei Követ, ki az elóbiekkel egy értelemben volt, bogy mivel a’lepöcsételés nagy alkalmatlansággal van öszve kötve, azért inkább alkalmatosabb módot kellene kivánni , mint sem azt, bogy az egész intézet eltöröltessen, mert igy ez értetődhetnék, azon külső borokról is, mellyek nem kereskedés végett, hanem a’ Jobbágjnak maga szükségére valók, ’s ennél fogva azt javasolta. bogy mikor a’ Jobbágy külső borokat kereskedés végett beviszen, tartozzon annak mennyiségét az Uraságnak bejelenteni, és azon szerint midón valami abból eladódván kivitet cici k , mellj provisio mellett nem lészen szükség bepecsételni az eladandó borokat, mert így azután kissebb mértekben semmit el nem fog adhatni, sem a’maga italára fordíthatni. Azon* ban a’ kérdéses bépecsétölés is már régi rendelés, és sok Megyékben valóságos gyakorlásban lévén, ha eddig sérelmesnek nem tartatott, most sem lebet annak tartani. Abból a’ tekintetből is. bőgj az Urbárium az I79O/I« 35 »bk Articulus által lörvénjesitve vag\on, nem lebet Gravament állítani belőle, mert ezen Rendelés 17g5 bon nem legelőször volt kiadva, hanem már 1771. Zala Vármegjében a’Jobbágyoknak Urbarialis tilalma ekképpen egjeztetett a’ szabad bor kereskedéssel; midőn tehát 17Q0/l-ben az Urbárium, ezen már gyakorlásba vett magjarázat szerint törvényesittetett, a’ későbbi ú. TO. 17Q5- diki hasonló rendelés azon Törvénynek sérelmére nem lehetett, és így a’ Gravamennek éppen semmi hebe sincsen, hanem valamint más valóságos Gravamenek is a’ Systematica

spectum sit, ne coloni per obsigillalionem vinorum, in eorundem seu repurgatione, seu conservatione, seu distractione ullum damnum pati cogantur. Quocirca Ablegatus Comitatus Gsanadiensis, qui in reliquo ejusdem cum praenominatis Nunciis erat opinionis, in vicem obsigillationis magno cum incommodo conjunctae alium potius, magis accoinodum modum deligendum, quam totius dispositionis sublationem expetendam esse censebat; ex quo haec ad ea etiam vina referri posset, quae non titulo quaestus, verum in proprias colonorum necessitates comparantur, - quare id sancire voluit, ut dum colonus extranea vina fine exercendi cum iis quaestus infert, aut eorum aliquam pariem distrahit, id cum designatione quantitatis Dominio praevie insinuare teneatur, cujusmodi insinuatione praemissa, obsigillatio minus necessaria redderetur. — Quaestionata interim obsigillatione antiquo usu invalescente, illiusque usu in compluribus Jurisdictionibus actu vigente, si hactenus prae judiciosa non fuit, neque modo pro tali haberi potest; — idque eo minus, quod Urbario per Art. 55. 1790^1 in legem relato, in quaestione vertens ordinatio non anno primum 17q5 emanaverit, verum secundum eam jam anno 1771 in Comitatu Zaladiensi, enntae eodem in merito Urbariales quaestiones decisae fuerint; ut adeo quum anno 17q0 Urbárium, secundum eotum jam usu receptam hanc interpretationem in legem relatum exstitisset, in eundem prorsus sensum emanata posterior Resolutio anni 17q5 in legem hanc impingere non potuerit, ac taliter neque Gravamini locus sit; — unde a paritate aliorum ad systemalicam Deputationalium Operatorum pertractationem regatorum Gravaminum, praesens quoque objectum cae-