1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. 23 Torontál, Krassó Vármegyéknek Követjei, mert ez által mintegy törvényesittetne az, a’ mi sérelemnek tartatik, és jövendőre is káros lehetne. — Számtalan példák vannak a’ régibb Actákban, hogy Magyar Országnak némelly részei, a’mint a’ régi stylus szerint Írták : extero Magistratui fuerint subjectae , még is midőn a’ viszsza kaptsoltatások azon részeknek inarticuláltatott, soha sem fejezték azt illaképpen ki a* Törvényben, úgy a’ Banatus is viszsza szerzése idejének 6o-dik Esztendejében reincorporáltatott, addig pedig Németh igazgatás alatt volt, mégis 1790-ben tsak úgy tétetett az Articulusban , hogy: in sequelam Articuli 18. 1741- effective reincorporáltatott, szükséges tehát ebben is követni Eleinknek példáját. — Az Árva Vármegyei Követ pedig az egész Articulust szükségtelennek találta , mert ha mindjárt nem inarticuláltatna is, az az Ország Jussának semmit sem árthatna, mert azzal meg nem szűnnének azon Részek Magyar Országhoz tartozandók lenni, ha pedig szükséges az inarticulatio , akkor el nem lehet halgatni a’ történetet, miként szakasztatott légyen el Magyar Országtól, és minő Kormány alatt igazgattatok, azért a’ fel fogott szavakat meg hagyhatúknak, hanem azt vélte még hozzá tetetni : in obversum Legum. — A’ Thurócz Vármegyei Követ is jobbnak találta , ha ki maradott volna az egész Articulus, de ha már kell ezen viszsza kaptsoltatást inarticulálni, az Austriaco Gubernio subjectas ki fejezetnek ki hagyatásában ő meg egygyezett, hanem minthogy ezen inarticulatio tsak egyedül az emlékezet kedvéért történik, úgy vélte szerkezteim az Articulust, hogy az első Czikkelyében azon szó után : avulsas, tétetvén: subsecuta earundem victricibus só Ablegati. Verbis enim his id, quod pro Gravamine reputatur, quadamtenus legitimaretur, et pro futuro quoque noxae es.se posset. — Innumera in antiquis Actis de eo praesto sunt exempla, quod Partes quaedam Regni velut antiquus tenet stylus: extero Magistratui fuerint subjectae, et tamen in condito super reapplicatione earum Articulo, nunquam haec adhibita fuere formalia; sicBanatuspost 60. annos a revindicatione sua reincorporatus, eousque Austriaco suberat Gubernio , et tamen Articulo Anni 17Q0/" 1 hoc saltim innuitur: quod in sequelam Articuli 18. 1741. effective reincorporatus sit. Unde exemplis Antenatorum hac etiam in parte insistendum censebant. Nuncius autem Comitatus Arva totum Articulum supervacaneum reputabat. — Enimvero etiamsi reincorporatio haec in legem haud referretur, hoc Juribus Regni nilobesset, eo enim Partes illae ad Hungáriám pertinere non cessarent; si vero Inarticulatio necessaria est, tum series rei gestae, qualiter nimirum a.Regno avulsae? cuive Gubernio subjectae fuerint ? silentio nequit praeteriri, ideo subsumptas voces retinendas, iisque haec: in obversum legum adjicienda censebat. — Ablegatus etiam Co, mitatus Thurocz Articulum hunc prorsus praetermittere satius existimasset, ast si reincorporatio haec inarticulanda jam est, in exmissiojiem enunciations: Austriaco Gubernio subjectas ipse etiam consensit, una tamen, cum inarticulatio haec memoriae duntaxat gratia fiat, Articulum ita concinnandum existimabat, ut in §pho l-ovoci: avulsas, voces: subsecuta earundem victricibus Armis revindicatione3 subin vero in sequelam Conditionum Diplomatic arum erga iterato manifestata etc. subjungantur. — $phus 2-dus vero: nulli dubitantes etc. penitus exmittatur. — 6*
