1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. mellyel törvényes el rendelés e’ Tárgyban tetettetik. — A’ Statusok Táblájának initiativáját nem akarta az Előlülő kérdésbe venni, de más részről azt is bizonyosnak mondotta lenni, hogy sem a’ dolog természetéből, sem Törvényeinkből azt ki huzni nem lehet, hogy a’ Fejedelmet kénszeritteni lehessen, valamelly Tárgynak tsak egy résziben való Articulusok sanctionalására a’ nélkül , hogy a’ dolog egész ki terjedésében eleibe terjesztessen, valamint tehát a' magunk Jussát meg tartani kivánnyuk, úgy a Fejedelem Jussaira is szükséges tekinteni. E’ részre jelentették továbbá ki magokat a’ Fehér, Baranya, Báts, Thurőcz, Zólyom, Posega, Szerem Vármegyei Követek, minden Articulusokat in complexu kívánván fel terjesztetni , a’ fentebb elő adott okokon kívül, még azért is, mert a’különös esetekről szólló Articulusok is kaptsolatban vágynak ugyan az három első fő princípiumokkal, de nem folynak azokból, és éppen azért kell különös Törvény rőlok, — ollyanok a’ füzetés mellett tett fenn tartások (Reservatak) ollyanok a’ Birói kézhez való le füzetések, ezek egészen külön princípiumokon rendeltetnek; ha tehát O Felségétől el határozott Királyi Választ kívánunk, szükséges mind ezeket Királyi meg fontolása alá terjeszteni. — Mi légyen e’ Tárgyban a’ Ministerium tendentiája, az nem ide való dolog, mert azt senki sem tudja, és sokkal nagyobb kezességünk lehet minekünk Ö Felségének igasság szeretetében, mint sem hogy illyes puszta gyanuskodő vélekedések aggodalmat szerezhetnének. — Ha pedig attól tartunk, hogy a’ füzető eszköz eránt hozandó Törvény a különös eseteknek veszedelmes lehelne, úgy az arról szólló Articulus Javallatot sem kellene fel modo ad condendam hoc in objectú legalem provisionem conferat. — InU tiativam quidem Statuum in controversiam revocare noluit, spectata tamen seu rei indole, seu Regni legibus, id etiam pro certo habuit, quod a Principe sanctio Articulorum in parte duntaxat substratorum postulari tamdiu non valeat, donec totum objectum in complexu substernatur; atque adeo dum nostra conservare intendimus Jura, Jurium etiam Principis rationem habere oportet. Pro submittendis in complexu Articulis vota depromebant Comitatuum Fehér, Baranya, Báts, Thurócz, Zólyom, Posega, etSzeréra Nuncii, adductis in superioribus rationum momentis adjicientes, Articulos de specialibus casibus sonantes intimum cum primis tribus fovere nexum, nonnullos vero, velut ex praeattactis principiis haud proiluentes, peculiarem prorsus praerequirere provisionem, sicut signanlerReservatas solutionibus adjectas, et quaestionem circa summas ad manus Judiciarias depositas, si proin definitivam a Sua Majestate consequi optamus Resolutionem, cuncta Regiae substernenda venire deliberationi. — Quae Regiminis hoc in objecto sit tendentia, nemini constat, de ea igitur verba incassum fierent, longeque firmius in Suae Majestatis Justitiae amore suppetit praesidium, quam ut nudae suspiciones sollicitudinem in animis nostris excitare possent. — Si autem legem quoad solutionis medium rogandam , Articulis intuitu specialium casuum condendis obesse posse verea. mur, tum nec Articuli de eodem sonantis Projectum substernendum lo; ret,— Dissensus Exc. Procerum, quem admodum in superioribus demon-
