1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 229. ülés

I terjesztessenek, mellyeknek az előbbi­ekben meg állított alapja nintsen. Kí­vánatos dolog tehát itt is, hogy előbb a’ 5. első* Artículusok Javallatai ma­gánosban terjesztessenek. — Mondó­don ugyan, hogy az időnek meg nye­résén is kell iparkodni, ezt a szollo Kpvet Committensei is kivánnyák, sött örvendetesebb volna nékik az Ország Gyűlésnek már végit látni, mint illy helyeztetésben Törvényeket alkotni; mindazonáltal mégis a’mit jónak nem lát, ahoz nem álhat. Ezen és a’ Sop­ron Vármegyei Követ által elő adott okoknál fogva a Somogy Vármegyei Követ is most tsak a* 3. első Articu­los Javallatoknak fel terjesztésével tar­tott, a Fejedelem Jussát, hogy mit akar pertractáltatni az Ország Gyűlé­sen, el esmervén ugyan; mindazon­által hogv az miként tractaltasson , azt a’Statusok initiativabéli Jussához tar­­tozandónak lenni állitván, ezeken fel­iül az 1811/2-diki esetet sem tartotta hasonlónak a’ jelenhez, mert ott a’ meg nem egygyezés a’ főzető eszköz­ben feküdt, mind a’ többi Articulu­­sok pedig egyedül ettől függtek. De itt a füzető eszköz eránt közelítvén •a már az Ország Rendel O Felségének akaratjához, ha ahozképest valamelly Specificus Artículusok el fogadtatnak, meg álhatnak ezek, ha más esetekben ugvan az meg tagadtatik is; és így ve­szedelmet szülhetne az egésznek fel terjesztése. — E’mellett maradtak Lip­­tó, Zemplén, Gömör Vármegyei Kö­vetek is. — Akár melly nagyon óhaj­­tatik már közönségesen az Ország Gyű­lésnek vége, de még is abban nem cgygyezhetett az Előlülő az előbb szól­­ló Követekkel, hogy illy fontos Tárgy­ban, mint a’ Correlatiok dolga, Tör­vény nélkül hagyattasson az Ország, nem lehet az Ország Lakosinak meg nyugtatására akár mi áldozat is nehéz, ,3 KÉT SZÁZ HÚSZON t hic etiam est, ut praevie trium dunta­­xat priorum Articulorum Projecta submittantur. — Temporis compen­dio studendum esse, et ipse proloquens, et Committentes sui plene convincun­tur, imo persvasum tenent, Comitio­rum conclusionem, laetiori, quam fe­rendas inter praesentia adjuncta leges, animo esse suscipiendam, in id nihil, ominus , quod consultum sibi non vi­detur, assentiri nequit. — Ex his, et per Nuncium Comitatus Soproniensis adductis rationum momentis, Ablega­tus etiam Comitatus Sümeghiensis trium duntaxat primorum Articulorum Projecta substerni desiderans, JusPrin­­cipis pertractanda in Comitiis objecta designandi ultro quidem agnovit; ipsum tamen pertractationis modum, Juribus initiativae Statibus competentis accen­­suit. Caeterum casum Anni 181 \f2 non existimabat praesenti parem esse, eotum enim in medio solutionis con­veniri non potuit, ab eo vero omnes reliqui pendebant Articuli. — Nunc ab adverso Status Regni quoad solu­tionis medium ad Intentiones Suae Majestatis propius accesserunt; qued­­si igitur in hujus nexu specifici qui­dam Articuli sanctione donarentur, iidem rejectis etiam aliis perse subsiste­re possent, ut adeo submissio cuncto­rum Articulorum facile noxia evade­re posset. •— Atque in hanc Comita­tuum quoque Lipto, Zemplén, et Gö­mör Ablegati abivere sententiam. — Quamcunque anhelis votis praesentium Comitiorum finis exoptetur, non pote­rat tamen cum ante profanibus Nunciis in eo concordare Praeses: ut in tanti ponderis , quale Correlationum nego­tium constituit objecto, Regnum abs­que legali relinquatur provisione; spe­­ctataque Regnicolarum tranquillatione, nullum tam grave esse potest sacrifi­cium, quod ferendum non esset, dum-KILENCZEDIK ÜLÉS.

Next

/
Thumbnails
Contents