1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 229. ülés

I

terjesztessenek, mellyeknek az előbbiekben meg állított alapja nintsen. Kívánatos dolog tehát itt is, hogy előbb a’ 5. első* Artículusok Javallatai magánosban terjesztessenek. — Mondódon ugyan, hogy az időnek meg nyerésén is kell iparkodni, ezt a szollo Kpvet Committensei is kivánnyák, sött örvendetesebb volna nékik az Ország Gyűlésnek már végit látni, mint illy helyeztetésben Törvényeket alkotni; mindazonáltal mégis a’mit jónak nem lát, ahoz nem álhat. Ezen és a’ Sopron Vármegyei Követ által elő adott okoknál fogva a Somogy Vármegyei Követ is most tsak a* 3. első Articulos Javallatoknak fel terjesztésével tartott, a Fejedelem Jussát, hogy mit akar pertractáltatni az Ország Gyűlésen, el esmervén ugyan; mindazonáltal hogv az miként tractaltasson , azt a’Statusok initiativabéli Jussához tartozandónak lenni állitván, ezeken feliül az 1811/2-diki esetet sem tartotta hasonlónak a’ jelenhez, mert ott a’ meg nem egygyezés a’ főzető eszközben feküdt, mind a’ többi Articulusok pedig egyedül ettől függtek. De itt a füzető eszköz eránt közelítvén

•a

már az Ország Rendel O Felségének akaratjához, ha ahozképest valamelly Specificus Artículusok el fogadtatnak, meg álhatnak ezek, ha más esetekben ugvan az meg tagadtatik is; és így veszedelmet szülhetne az egésznek fel terjesztése. — E’mellett maradtak Liptó, Zemplén, Gömör Vármegyei Követek is. — Akár melly nagyon óhajtatik már közönségesen az Ország Gyűlésnek vége, de még is abban nem cgygyezhetett az Előlülő az előbb szólló Követekkel, hogy illy fontos Tárgyban, mint a’ Correlatiok dolga, Törvény nélkül hagyattasson az Ország, nem lehet az Ország Lakosinak meg nyugtatására akár mi áldozat is nehéz,

,3 KÉT SZÁZ HÚSZON

t

hic etiam est, ut praevie trium duntaxat priorum Articulorum Projecta submittantur. — Temporis compendio studendum esse, et ipse proloquens, et Committentes sui plene convincuntur, imo persvasum tenent, Comitiorum conclusionem, laetiori, quam ferendas inter praesentia adjuncta leges, animo esse suscipiendam, in id nihil, ominus , quod consultum sibi non videtur, assentiri nequit. — Ex his, et per Nuncium Comitatus Soproniensis adductis rationum momentis, Ablegatus etiam Comitatus Sümeghiensis trium duntaxat primorum Articulorum Projecta substerni desiderans, JusPrincipis pertractanda in Comitiis objecta designandi ultro quidem agnovit; ipsum tamen pertractationis modum, Juribus initiativae Statibus competentis accensuit. Caeterum casum Anni 181 \f2 non existimabat praesenti parem esse, eotum enim in medio solutionis conveniri non potuit, ab eo vero omnes reliqui pendebant Articuli. — Nunc ab adverso Status Regni quoad solutionis medium ad Intentiones Suae Majestatis propius accesserunt; quedsi igitur in hujus nexu specifici quidam Articuli sanctione donarentur, iidem rejectis etiam aliis perse subsistere possent, ut adeo submissio cunctorum Articulorum facile noxia evadere posset. •— Atque in hanc Comitatuum quoque Lipto, Zemplén, et Gömör Ablegati abivere sententiam. — Quamcunque anhelis votis praesentium Comitiorum finis exoptetur, non poterat tamen cum ante profanibus Nunciis in eo concordare Praeses: ut in tanti ponderis , quale Correlationum negotium constituit objecto, Regnum absque legali relinquatur provisione; spectataque Regnicolarum tranquillatione, nullum tam grave esse potest sacrificium, quod ferendum non esset, dum-KILENCZEDIK ÜLÉS.