1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. 17 A’ Statusok Táblájának Jussa az ini* tiativa, más részről pedig a’ Fő Rendek Táblája azl láttatik Jussának tartani, hogy ha valamelly a Statusok által mozditottTárgyat terjesztetni nem akarja, azt gátolhatja; de mikor ezen Jussokról le mondnak a’Fő Rendek, és ámbár a’Meritumban meg nem egygyeztek, mindazonáltal a’ Tárgyat fel terjesztetni nem ellenzik, akkor a’princípiumban való meg nem egygyezések az Országos Végzésnek tökélletes voltában kárt nem tehet azon módon, mint midőn a’ Többség által valami el végeztetik, és ha az illy Felírás O Felségének jóváhagyását el érhet i, tsak ugyan Törvény lesz abból, akár egygyez meg benne a’ Fő Rendek Táblája , akár nem. — De mindazonáltal azt, hogy minekelőtte az itt el végzett 3. Articulusok Javallatjai O Felsége helybe hagyásával meg erősittetnek, a’ többi is egy foglalatban terjesztessen, a’szólló Követ sem fogadhatta el, mert sokan a’Követek közül készebbek Törvény nélkül elmenni, mint némelly Specificus Casusokra Törvényt hozni a’ nélkül, hogy a’ 3. első Articulusban foglaltt princípiumok meg állíttassanak. A’ Statusok Táblája az initiativát sem eresztheti ki a* kezéből. Már pedig ha mindnyája a’ Correlationalis Articulusok Javallatja egyszerre fel küldődik, nem lesz mód viszsza lépni, és azt mondani, hogy ha tsak a’ princípiumok minden különös rendelésekkel egygyütt el nem fogadtatnak , azokat is, mellyek el fogadtatnak, el vetjük. — Eddig az volt az Ország Gyűlési szokás, hogy a’ Felírások az Izenetekből készíttettek, egészen új szokás az , hogy Articulusokkal kezdődjenek a’ pertractatiok. Siettetné ugyan ez egy részről a munkát, de más részről igen nagy vigyázatot kíván , hogy soha olly Articulus Javallatok fel ne Jegyző Könyv. VL Darab. Tabula eo se pollere existimat Jure* quod remonstrationem factae per Status et Ordines propositionis impedire valeat; astduruExc. Proceres Juri huic suo renunciant, et objecturo, licet merito ejusdem non assentiantur, repraesentari non difiicultant, hic eorum quoad principia dissensus, vigori Comitialis Conclusi tam parum, quam resensus nonnullorum deciso pluralitatis, obesse potest, ac si istmodi Remonstrationi annutus Suae Majestatis accedat, materiam legis constituet, seu adsit Tabulae Procerum consensus seunom — IJt inierim quoad superati istliic tres Articuli per Suam Majestaicm ratificati fuerint, reliqui de specificis casibus sonantes substernantur, id neque proloquenti probabatur Ablegato. Nam multi Nunciorum absque lege potius discedere parati sunt, quam ut non stabilitis, quae tribus Articulis continentur principiis, de quibusdam saltim specificis casibus leges condantur. — Accedit Tabulam Statuum se Jure initialivae abdicare non posse. —Jam autem submissis in complexu quibusvis quod Correlationes Articulorum Projectis, regrediendi, idque declarandi modus amplius non suppetet, quod si particulares provisiones cum principiis simul acceptatae non fuerint, neque eae, quae sanctione donabuntur provisiones in legem referendae sint. — Praxis Comitialis hactenus observata ea fuit, ut Repraesentationes ex Nunciis concinnentur, illud interim, ut pertractationes ab Articulis exordium sumant, prorsus novum est. Tractatus quidem per id una ex parte accelerandos fore, nemo negaverit; ast alia ex parte magna opus est praecautione, ne unquam talia substernantur Articulorum Projecta, quae, praevie stabilito carent fundamento, — Optandum itaque ist-» 5
