1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 229. ülés

SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. 15 dig a’ Fejedelem meg egygyczése szük­séges, és veszedelmes is volna külö­nös esetekre Articulusokat tsinálni a’ nélkül, hogy előbb a’ fundamento­­mok meg állíttassanak. — Hogy saját ügyünkben ezzel bizodalmatlanságot mutatunk — O Felségének igasság szeretetében ugyan senki sem kétel­kedik ; de tsak tagadhatatlan az, hogy a’ két Táblának meg nem egygyezése fenn akadást okoz, és hogy ez mél­tó kétséget szülhet, hogy kedvező legyen a’ Királyi Válasz.— Az 1811/2- diki példa is tsak azt mutattya, hogy ámbátor akkor az Ország Rendéi min- “ dent egyszerre fel terjesztettek , még sem lehetett foganatja, mert a’ fő prin­cípiumokban nem lehetvén meg az egygyezés, azokra a’ különös esetek el rendelését sem lehetett alkalmaz­tatni. — Tökélletes meg egygyezést e’ Tárgyban el érni, lehetetlennek vélte az Előlülő, mert ollyan ennek a’ természete, hogy a’fedhetetlen igas­­ságot tsak az örökkén való Biró ta­lálja el benne* Magunk között is kü­­lömbözők voltak evánta a’ vélekedé­sek, azért olly Végzést, mellynek semmi ellen mondás ne légyen, nem is lehet e’ Tárgyban reményleni, ha tehát egyedül e’ miatt, a’ mennyire ti i. a’ Fő Rendek résziről ugyan ezt tapasztaljuk, tartóztattatunk, méltán lehet mondani, hogy saját ügyünk­ben mi magunk is kételkedünk. — Azon aggodalom ellen pedig, hogy ha a’ Specificus Articulusok is egy úttal terjesztetnek, O Felsége egy rész­ben meg fog egygyezni, a’ másikban pedig nem, és hogy tsak Exccrptiva Törvények készülhetnek, példa lehet az 1811/2-diki Ország Gyűlés, akkor is szinte az egész Tárgy egyszerre fel terjesztetvén, voltak pontok, mel­­lyekben meg egygyezett O Felsége, és mégsem készült egy Törvény is. — modiucata, aut rejecta fueiint, deci­denda erit. — Sed vero periculosum quoque iforet, Articulos pro specia­libus casibus condere, priusquam fundamenta stabiliantur. -»• Quantum ad objectionem illam , quod id diffi­dentiam in propriam saperet causam i nullum quidem esse, qui Suae Maje­statis Justitiae amorem in dubium vc­­vocet; ast evictum una eSse id etiam, quod dissensus Tabularum adhaeren­­tiam causet, dubiumque de subsecu­tura favorabili Resolutione parere queat. Exemplum etiam Anni 1811/2 in id saltim documento est: quod licet Status Regni tum omnia in uno sub­straverint complexu, optatus tamen ef­fectus subsecutus non fuerit; coalitio­­ne enim quoad generalia Principia obtineri nequeunte, nec provisio quo­ad speciales casus iisdem adprompta­­ri poterat. — Reddidit ad haec Prae­ses , perfectam quidem quoad obje­ctum hoc coalitionem obtineri nus­­piam posse, ex quo negotium isthoc ita comparatum sit, ut adaequatam Ju­stitiam assequi vix liceat. In ipsa etiam hac Statuum Tabula discrepantes ea­­tenus erant Sententiae, unanimeque hac in materia Conclusum sperari nusquam potest. — Si proin unice ideo, qnod Exc. Proceres, nobiscum non plene idem sentiant, adhaereamus, propriae nosmet causae diffidere me­rito statui potest. — Sollicitudinem vero illam , ne submissis in complexu specialibus etiam Articulis, Sua Ma­jestas aliis approbatis, aliis rejectis, excerptivas duntaxat leges condi con­tingat, diluit Exemplum Comitiorum Anni 1811/2 eotum enim perinde to­tum substratum fuit objectum, et li­cet puncta quaedam per Suam Maje­statem ratihabita fuerint, lex tamen con­dita nulla est. — Si vero nos per Suard Majestatem ad submissionem speci a- 4*

Next

/
Thumbnails
Contents