1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
12 KÉT SZÁZ HÚSZON K1LENCZEDIK ÜLÉS. / reá nein állnak, inkább Törve'ny nélkül szélivel mennek, vagy pedig reá állnak az Excerptákra. — Ha a’ Provisorium szerint kell Törvényt tenni, akkor nints szükség a’ Specificus eseteknek elrendelésére. — Ha pedig Törvény nélkül oszlik el az Ország Gyűles , készen lesz a’ Kormány részéről a’ dolognak meg igazulása, a’ mellett a’ mit már 1812-ben ki mondott, hogy mivel az Ország Rendei reá nem állottak , kéntelen volt újólag Provisorium által el rendelni a’ Privatusoknak zavarodásba jött pénzbeli állapotokat, nemű nérnü törvényes erőt is adhatván annak az által, hogy néhány pontok és princípiumok éppen az Ország fel adásai szerint fognak alkalmaztatni a* Provisoriumra; erre tehát eszközt szolgáltatni nem kívánván, minekelőtte a‘ három első Articulusok, mellyekben a’ princípiumok foglaltatnak O Felségének meg egygyezésével meg állíttathatnak, a’ többi specialis eseteket el rendelő Articulusok Javallatának meg állításában ereszkedni nem kívánt; több időt is vesztetni gondolván azzal, ha most mindjárt azon t öbbi Articulusok is fel vetetnek. Mert ha O Felsége akar, az első három Articulusokra kevés idő alatt ki adhattya Királyi el határozását, addig pedig a’ Statusok más Tárgyakat, mellyek még hátra vágynak, végezhetnek. Azért mind a’ Theoriára, mind a’ Praxisra nézve veszedelmesnek tartotta , mostan a’ Specialis Articulusokba botsátkozni, és a’Statusokat arra kérte, hogy mivel az utóbbi Országos Ülésben, ez már a’ Statusok Végzésévé vált, a’ mellett maradjanak. Az Előlülő azt az esetet, hogy nem lesz Törvényes Provisio, sem nem kivárna, sem nem reményiette. De még ezen extremumban sem látta által, hogyan tudja a’ szóllo Követ az elő adott fuerint, üdém, se illa aut acceptare non posse, et absque lege potius dissolvi velle declarabunt, aut vero excerptas adoptabunt. — Si lex Provisa* rio est adpromptanda, tum specificorum casuum coordinatione opus non est. — Si vero Comitia absque lege dissoluta fuerint, Regimen eo, quod Anno 1812, enunciavit, in rem suam justificandam utetur, quod nimirum non accedentibus Regni Statibus, ad antevertendas in Correlationibus et nexubus inter privatos convulsiones, novum edere cogatur Provisorium,— cui legale quadamtenus per id accedet robur, quod puncta quaedam et Principia cohaerenter Remonstrationibus Regni sint defigenda. — In hunc itaque eventum media suppeditare nolens, donec primi tres, Principia complectentes Articuli benigno Suae Majestatis annutu stabiliti fuerint, eousque pertractationem Articulorum, quoad speciales casus condendorum ingredi eo minus volebat : quod assumptis nunc omnibus Articulis, majus temporis dispendium faciendum esse existimet. — Sua enim Majestas dummodo velit, Resolutionem ad primos tres Articulos intra breve tempus edere poterit, Status vero eousque aliis, quae • restant Objectis pertractandis, vacare poterunt.— Quare tam relate ad theoriam, quam quoad praxim periculosum reputabat speciales Articulos ingredi, Statusque ad inhaerendum Concluso hac in parte in postrema Sessione lato obtestabatur. — Non credebat quidem Praeses casum non ferendae legalis Provisionis emersurum, sed neque insperatum extremum casum in illum pervidebat modum, quo antelata Propositio, cum
