1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
SESSIO DUCENTESIMA VIGESIMA NONA. 13 állittásának kettős részit meg egygyeztetni az azokból faragott motimuvával. Egygyik az volt, hogy ha a’Provisorium szerint kell Törvényt tenni, úgy a’ Speciíicus Articulusokra szükség nintsen; ez ha áll, hogy lehet abból azt ki hu zni, hogy a’ Kormány ezen az Ország által fel adandó Specificus Articulusokból akarja alkalmaztatni a’ Provisoriumját, holott, a’ mint állittatik nem szükségesek a’ Speciíicus Articulusok a’ princípiumnak el határozására. De ha szükségé volna is a’ Kormánynak a’ Provisoria el rendelésben az Ország Gyűlesnek, az egygyes esetek eránt való véleményeire, meg találhattya azt mind az 181 íy^-diki, mind pedig a’ jelen Országos Kiküldöttségnek munkájában. — Mind ezen ellenkező elő adások nem mutatnak egyebet, mint a’ saját ügyünkben való bizodalmatlanságot, es oda vezethetnek, a’ hová éppen a’ Statusok menni nem akarnak. A’Posony Vármegyei Követ is abban a’ vélekedésben volt, hogy mivel a’ Specialis eseteket a’ fő princípiumokhoz kell alkalmaztatni, ezek eránt pedig a’ Fő Rendek a’ vélekedésektől el nem állottak, számtalan nehézségekkel fog ezen alkalmaztatás öszve kötve lenni, és ott is tsak azt fogják mondani, és mondhattyák a’ Fő Rendek, a’ mit a’ princípiumokra, hogy a’ fel terjesztésben ugyan meg egygyeznek, de nem az el rendelésben, melly által tsak az idő fog veszni; ellenben ha a’ princípiumok eránt előbb Ö Felségének meg egygyezését ki lehet nyerni, akkor szerentsésebb lesz a’ dolognak elő menetele a’ particularis esetekre nézve is. Azért előbb tsak az már el végzett 3. első Articulusok Javallatját kívánta fel terjesztetni. — Ezen véleményen voltak a’ Komárom, Nógrád, és Ugotsa Várme- Jegy zó Könyv. VI- Darab-deductis exinde motivis conciliari pösse1* —" Etenim summa factae Propositionis haec luit: quodsi lex Provisorio accomodari debeat, tum specificis Articulis opus non sit; jam stante eo, qui potest exinde inferri, Regimen subi sternendis per Comitia specialibus Articulis, edendum per se adpromplare velle Provisorium? ubi tamen prout asseritur, de specificis casibus sonantium Articulorum , ad determinenda Principia, nulla subversatur necessitas. — Ast si Regimen ad elaborandum ist* modi Provisorium , opinione Comitiorum, quoad speciales Articulos indigeret etiam, haec in Operato Regnicolaris Deputationis tam Anno i8liy*2 quam praesentibus Comitiis exmissae praesto est. — Repugnantes idmodi enunciationes profecto non aliud, quam diffidentiam in propria causa indicant, ac eo recte ducere possunt, quo Status et Ordines pertingere nollent. Ablegatus quoque Comitatus Posoniensis illius erat opinionis, quod in quantum speciales casus generalibus Principiis, quorum intuitu Exc. Proceres ab opinione sua non recedunt, applicandi essent, tamdiu innumeris laboratura sit difficultatibus, quod Exc. Proceres, relate ad illos etiam tale dare possint, daturique sint Responsum, quod in Remonstrationem quidem consentiant, non vero in ipsam Provisionem, — per quod temporis solum fiet jactura; — obtento ab adverso praevie quoad principia benigno Suae Majestatis annutu, melior erit quoad particulares etiam casus rei progressus. — Quapropter prius superatos solum tres priores Articulos substerni desiderabat. — Eandem fovebant Opinionem Comitatuum quoque Coroárom, Nógrád et IJgocsá Nuncii, quorum prior, verendum es- 4
