1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 197. ülés
22 SZÁZ KILENCZVEN HETEDIK (LÉS. meg visgálására valónak tartolták, annyival inkább, mivel maga Bihar \ ai> megye is, a’ mint a’ Gravamen sxerkeztetésc mutatja, Törvénnyel ki\ánya ezt el határoztatni, melly a’ Systematica el rendelésben fog meg történni. __. Sött a’ Baranya Vármegyei Követ ha ahoz a’ kérdéshez kell is szólni, illeti e’a’ Fő Ispányokat a’Surrogatio Jussa ? azt tartotta, hogy valahány Törr vény elő adatlatik, azt mind tsak a’ Restauratioról szóllni láttya, eggyet sem a Surrogat ioról; akár mikor kivánnyák pedig a’ környülállások, mindenkor a’ Fő Ispány kölelessége a Publicumról, hogy alkalmatos Tisztviselők legyenek, gondoskodni, ezen Jussából és kötelességéből pedig a’Fő Ispányoknak egy Törvény sem zárja ki a’ Surrogatiot, és a’ Vármegyéknek külömbféle szokásai is e’ részben tsak oda mutatnak, hogy ezen Activitasok a Fő Ispányoknak nem Törvény ellen való. A’ Foson Vármegyei Követ pedig, sem nem abból a’ szem pontból, hogy a’ Gravamenben foglaltt Surrogat ioban ellenkezett e’ ? sem pedig hogy a’ Besignatiora is mit határozott légyen a’ Vármegye? nem veszi a’ dolgot, hanem tsak abban függesztette, hogy miilyen Rendelést botsálott e’ Tárgyban a’ Cancellaria. A’ Decretum tsak azt mutatlya, hogy a’ Vármegyebeli Hivatalok Surrogatioját egyedül a’ Fő Ispány hatalmához köti. Ez pedig világos sérelem, mert az elő hozott Törvényeket tekintve, különösen az Al-Ispányok Surrogatiojára nézve tsak ugyan azokba meg ütközik, ’s annál fogva a’ Gravament, le szorítva a' Vice-Ispányi Hivatalokra fel terjeszlhetőnek véltes ebben a Statusok is meg nyugodtak. Ő8. Cum dolore experti sunt etc. és a Kerületi Meg-Jegyzés: ad f)8.Um Gravamen istud etc. eránt az Előlülőlegandum esse tanto a fortiori cense* bant, quod ipse etiam Comitatus Bihar teste Gravaminis redactione, subversantem quaestionem lege definiri cupiat, de qua in systematica coordinatione agetur; — subnectendum his censebat Ablegatus Comitatus Baranya eam observationem, quod cunctae quae hucdum provocabantur leges, non de surrogaiione verum de Restauratione sonent, — et tam id, quod ex incumbente Supremis Comitibus munere, quo iidem, quandovis demum adjuncta exposcerent, idoneis Publicum Ma* gistratualibus providere obligantur,Jus surrogandi nulla Lege exemtum sit, quem discrepantem hac in parte Comitatuum usum in id solum, quod praevia Supremorum Comitum Activitas legi adversa haud sit, documen? to servire censebat. — Ablegatus Comitatus Posoniensis praescindendo ab eo, num Comitatus mox occasione quaestionatae Surrogationis conquestus fuerit? aut qualemnam relate ad Designationem tulerit determinationem ? id saltem considerari voluit, qualenam Cancellaria hac in parte ediderit Decretum. — Jam autem ex illo videre est, Jus ad vacantiaőlagistratualia Officia surrogandi solis, attribui Supremis Comitibus, id quod reale constituit Gravamen; quum provocatis, quoad Vice Comitum imprimis surrogationem legibus, adversetur, unde praesens Gravamen cum restrictione ad ofiicia Vice Comitum remonstrandum censebat; cui propositioni pluralitas quoque Statuum acquievit. — Ad 68-um Cum dolore experti sunt etc. et Circularem eatenus Reilexioncm: Ad 08-um Gravamen istud, ea Prae-
