1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 197. ülés

SESSIO CENTESIMA NONAGESIMA SEPTIMA. 23 nek az az észre vétele volt, hogy ha valamellyik, bizonyosan ezen Rende­lés, melly ellen a* Gravamen intézve vagyon, nem magától a’ Cancellariá­­tól folyt légyen,“mert ez a’ Cancella­­riának activitássát feliül haliadja, és illyes paranlsolalokba a Dicasteriumok magoktól soha sern avatkoznak, ha­nem ez egyenesen O Felségének Ki­rályi parantsolatja volt, azért ezt ép­pen nem lehet a’ Cancellaria ellen for­dítani. Egyébb eránt pedig mindjárt az első Felírására az Országnak méltóz­­tatott Ö Felsége az 1825. November 9-dik Napján költ Királyi Válasszában ki jelenteni, hogy valamint minden elóbb történteket feledékenységben menni kí­ván, úgy ez is meg szűnt légyen, és így nints immár oka, és Merituma a Gravamennek. — A’ Bars Vármegyei Követ, a’ mennyire a Gravamenból az láczathatna, mintha azon Individu­umok miatt, kik a hivatalokból ki ha­­gyattattak, és meg nem halgattattak, volna a’Gravamen intézve, a’szerkez­­tetést nem jól ki fejezve lenni mondot­ta ; mert a’ Vármegye Gravamenje tsak odáig terjed, hogy a’ Fő Ispányok Jussa sértetett meg azzal, midőn Re­stauratio előtt Praesidialis Parantsola­­tok által el tiltattattak némelly Indivi­duumoknak candidatiojától, holott ez­zel a’ Fő Ispányok az ő Törvényes Jussaikban akadályoztattak, melly tu­lajdon a’ Cancellaria Tet te volt. — Azon szót is: illimitate, melly a’ szerkezte­tekben vagyon, az ő Utasításában nem lenni nyilatkoztatta, mellyet tehát on­­nénd ki töröltetni, és a’ Gravament azon ke'ppen, mint elő adta, fel ter­jesztetni tovább is kérte, a minthogy a’ Statusok is ezt a Cancellaria eránt elő terjeszthetnek esmérték. 86. Comitatus Abaujvariensis ex­ponit etc. — Ezen Gravament maga az Abauj Vármegyei Követ is nem a’ sidis fuit reflexio, quod si quae, el eerie contra quam praesens Gravamen directum est, ordinatio non a sola Cancellaria profecta fuerit; Dicasteria enim similes ordinationes proprio mo­tu dimittere haud consueverunt; quae­stionata nominatim ordinatio, velut activitatem Cancellariae excedens po­sitivo Suae Majestatis Jussu emana­vit. — Sua autem Majestas jam in edita ad primam Statuum Regni Re­praesentationem, benigna ddo9*ae No­vembris 1825. Resolutione Regia de­clarare dignata est, media, quibus in­vita uti cogebatur, a paterno suo cor­de quam maxime aliena fuisse; atque adeo in quaestione quoque vertentem Ordinationem cessare, nulla proinde jam Gravaminis hujus seu causa, ad­sit, seu meritum. — Ablegatus Comi­tatus Barsiensis, in quantum e reda­­ctione id appareret, ac si Gravamen praesens pro Individuis Officio amotis, et non exauditis formatum haberetur, Redactionem incongrue concinnatam esse, reflectebat. — Gravamen nam­que Jurisdictionis suae in eo duntaxat consistit, quod per interdictam medio Praesidialium, nonnullorumlndividuo­­rum Candidationem, Activitati Supre­morum Comit um derogatum fuerit; — per hanc enim, quae facto Cancella­riae intervenit prohibitionem, Supre­mi Comites in Exercitio legalium suo­rum Jurium impediti exstiterant.— Ita vocem etiam: illimitate in Redactione occurrentem Instructione sua haud contineri observans eam exmitti, et Gra­vamen conformiter factae perse enun­ciation! subserni desiderabat. -— Quod Status etiam intuitu Cancellariae ita proponi posse rati sunt. Ad 86-um Comitatus Abaaijvaricn­­sis exponit etc. Gravamen hocce ipse etiam Comitatus Abaúj Ablegatus, non G* *

Next

/
Thumbnails
Contents