1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 197. ülés
SESSIO CENTESIMA NONAGESIMA SEPTIMA. 21 ellen meg tarthatná, a'szint annyi volna , mintha a’ Statusok akaratja ellen Tisztet tenni akarna nékiek, és így nem Feje, hanem Parantsolója lenne a* Vármegyének. Mikent kellessen tehát az illy dolognak mind a’ Fd Ispányi, mind a’St&tusok Jussainak meg egyeztetésével intéztetni, az ha mindjárt a’ Systematica Coordinatiora való is, de még is a’ Cancellariának azt a’ princípiumát, melly szerint mind a’ Surrogatiokban, mind pedig a’ Resignatiokban a’ Fő Ispányoknak egyedid való hatalmat tulajdonítani kivan, és azon el határozását, hogy hatalmában van a’ Fó Ispánynak valamelly Tisztviselőnek Resignatioját akkor is el nem fogadni , mikor azt már az egész Vármegye el fogadta , valóságos Gravamennck lenni gondolták, ’s azért fel is terjesztetni kívánták. A' Veszprém, és Rorsod Vármegyei Követek is a’ Fő Ispányoknak ezen Jussokat ugyan nem tudták meg egyeztetni a’Törvényekkel, és azt vélték, hogy ha Bihar Vármegye akkor mindgyárt, mikor az Administrator a’ Második Al-Ispányt tulajdon maga hatalmával, és a’ Statusoknak tudtok ’s meg egyezések nélkül surrogálta^ panaszt nyújtott volna eránta, úgy most bizonyosan fel lehetne venni, mint Gravament. De minthogy akkor semmi észrevételt nem tettek, a’Resignatioja eránt pedig ugyan azon Vice-Ispánynak, az még tsak által látható sem volna, miképpen lehessen valamelly Resignatiot el nem fogadni, ha már sem a’ Tisztviselő szolgálni nem akar, sem pedig a’ Statusok azt tovább Hivatalbelinek el esmérni nem akarják, és így ez inkább tsak az Administrator és a’ Vármegye közt való tusakodások, nem pedig a’ valóságos Gravamenek közé tartozik, azért ezen Tárgyat méltán itt el hagyhatónak és az Opcratumok Jegyző Könyv. V- Darab. mis Comitibus fas esset, tum non Moderatores sed Dictatores essent Comitatuum. Utut igitur, illius, qua negotium sine Jurium, seu Statuum seu Supremorum Comitum derogamine coordinari possit, modalitatis elucubratio, ad systematica pertineat Operata, illud nihilominus Cancellariae principium, vi cujus relate ad Surrogaliones aeque ac Resignationes, exclusivum Supremis Comitibus Jus tribuere intendit, et Supremo Comiti Resignationen), jam per Universitatem Comitatus acceptatam, rejiciendi Jus esse statuit, qua reale Gravamen remonstrari desiderabant. — Comitatuum Veszprém et Borsod Ablegati, praememoratum quidem Supremorum Comitum Jus cum legibus conciliare non poterant, et si Comitatus Bihariensis mox eotum, dum Administrator propria Auctoritate, < itra praescitum et consensum Statuum Substitutum Vice Comitem surrogavit, conquestus fuisset, Gravamen nunc jndubie assumendum fuisse opinabantur. — Ast posteaquam Comitatus tunc temporis rem silentio praeterivisset, concipique non posset, qualiter post subsecutam tractu temporis ejusdem Vice Comitis spontaneam resignationem, officio semet abdicans Magistratualis, quem Status pro tali amplius neque agnoscunt, officio ultro defungi possit: querimoniam hanc aeque ad praehabifas Comitatum inter et Administratorem simultates, non vero ad seriem realium Gravaminum pertinere arbitrabantur, idcoque objectum ipsum hic praetermittendum, et ad revisionem systematici Operati re- 6
