1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 197. ülés
<20 SZÁZ KILENCZVEN HETEDIK ÜLÉS. A’ Post. Abaüj, Nógrád, I ren- Ksen, ésllonth Vármegyei Követek az illy kedvetlenségeket, midőn ;f Megyek a’ Fejekkel ellenkeznek, minden esetben ugyan káros következésüeknek, es közönségesen valamellyik Fel meg nem elégedésével végeztetni szokottaknak esmertek; de a’mennyiben meg is a’ Cancellariának rendelése egyedül a’ Fő Ispányoknak láttzatik tulajdonítani azt a’ hatalmat, bogy a’ Vármegye Tisztjeit surrogálhassa, azt, mint világos törvény ellen valót el nem balgathatónak veitek. Mert a’ Bihar Vármegyei Követ által fel hozott Törvényekből világos igaz az, hogy maga a’ Fő Ispány nem tehet Tiszti Kart (Magistratust) , hanem ennek a’ Statusok által választatni kell; ez történik a’Tiszt ujjitással. csennek kell történni a’ Surrogatiokban is, tsak az egy lévén a’ Restauratiok, és Surrogatiok között a’ külömbség, hogy amott a’ Fő Ispány candidál, a’ Statusok választanak, a’Surrogatiokban pedig a’ Statusok proponálnak, és azok közül a’ Fő Ispány egyet ki nevez. — Hogy talám némelly Megyékben szokásban vagyon , hogy a’ Fő Ispány tulajdon maga akaratjából surrogál, abból általlyánys .Tust formálni nem lehet, mert a’ világos Törvények ellen, némelly eggyes szokások Törvényes erőre nem emeltethetnek. Leg kevesebbé pedig az Alispánéi .hivatalokra nézve, mellyekről az 1548. 70-dik Articulus azt mondja : Vice Comites , non per Comitem solum, sed consensu totius Comitatus, juxta Regni Decreta eligantur. — A’ mi pedig a’Resignátiót. illeti, minthogy a’ Vármegyebéli Tisztviselőket magok a’Statusok választják, következik, hogy magok el is bocsáthattyák. 11a a’ Fő Ispány maga hatalmával, es a’ Statusoknak akaratja Comitatuum Pesth, Nógrád, Abaűj, Trenchin et Honth Ablegati, non negabant quidem, quantumvis Jurisdi* ctiones inter earumque Supremos Moderatores vertentium simultatum , noxias semper esse sequelas, et communiter cum unius aut alterius partis offensione terminari; — in quantum autem Decreto Cancellariae Jus Magistratuales surrogandi solis Supremis Comitibus attribui videretur, illud velut disertis legibus adversum silentio praeteriti haud posse censebant. -— Ex citatis namque per Ablegatum Comitatus Bibar legibus, clarum evadit, Magistratum per solum Supremum Comitem denominari non posse, verum per Status eligendum esse; — Jure hoc utuntur Status in Restaurationibus, idemque iisdem relate ad Surrogationes quoque competit, ea dunta. xat Restaurationem inter et Surrogationem intercedente differentia, quod in illa Suprermis Comes candidare, Status eligere, in hac vero Status proponere, et Supremus Comes unum e propositis denominare soleat. — Ex eo quod in quibusdam Comitatibus Surrogatio, per Supremos Comites, inconsultis nefors fiat Statibus, Generale Jus formari nequit; — Contra disertas namque leges, particulares consuetudines, legalem vim nancisci nequeunt, relate praesertim ad Officia Vice Comitum, de quibus 70-us Anni 1548 Articulus haec habet: Vice Comites non per Comitem solum, sed Consensu totius Comitatus juxta Regni Decreta eligantur. — Quod vero Resignationem concernit, vel ex eo, quod Magistratum ipsi eligant Status, suapte sequitur, Jus etiam, eum dimittendi, ad eos pertinere, — Magistratum contra voluntatem Statuum retinere, tantum est ac reluctantibus Statibus, novum creare; — si id Supre-
