1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 171. ülés
illeti , nem ragaszkodott az Elölülő sem egyedül a’ kiküldöttse'g munkájához, sem magát az ott elő hozott okokhoz nem tartja, mellyekhol a’ kiküldöttse'g a’ javallott mérséklésnek igazságát , eszközőlhetőse'gét. és elfogadhatóságát által látta, hanem általiján fogva tsak attul indíttatván, hogy c’ Tárgyban törvényes elrendelést óhajt, kívánt hozzá szólni, mert előre látja, hogy ezen ut, mclly az Izcnet javallatban vagyon, egyenesen oda vezet, hogy ismét Törvényes provisio nélkül maradjon a’ pénzbeli szövetkezéseknek el egyenlíttése. — Bizonyos az, hogy 1811-ben mind a* Banco Czéduláknak leszállittása, mind az egész Financz- Operatiok abbul a’ szempontból mentek ki, hogy a’ Váltó Czédulák lesznek a’ leszállított, summának fizető eszközei, és éppen mivel az Ország Rendéi ebben meg nem egyeztek, készebb volt O Felsége Törvényes elrendelés nélkül széjjel botsátani az Ország Gyűlést, hogy sem a’ Financiális Operatioknak alapját feldőntetni engedte volna. Most a’ Státusok ismét azt akarják, hogy ezüst pénz légyen a’ leszállítót t summáknak fizető eszköze, de éppen e’ mostani helyheztetésben meg kell a’ Törvényhozásnak fontolni azt, hogy igazságosok leszünk e’, ha ezen fizető eszköznek megállapittása mellet a’ Bétsi scalát minden mérséklés nélkül elfogadjuk. Azért most tsak általlyában tette fel azt a’ kérdést: megmaradjon é az Izenet javallatja, a’ mint vagyon? vagy pedig szükséges valamelly mérséklés ? akármiilyen legyen az, arrul még most nem kívánta, hogy szó légyén. — Az Elölülőnek vélekedése az volt, hogy ha így marad, mint az Izenet javallatban vagyon, úgy az elrendelés sem igazságos, sem eszközőlbető nem lesz. Nem lesz igazságos, mert megesméri .ugyan azt, hogy a’ Jegyző Könyv IV-dik Darab. SESSIO. CENTESIMA quoad 2-dam Periodum in Principio conveniendum est; — prout Ilcgnicolaris quoque Deputatio idem, prae caeteris praestabiliendum censuit. — Quod igitur 2-am hanc Periodum attinet, (praescindendo tantisper a motivis, ductu quorum Deputatio propositum per se temperamentum pro justo, practicabili et acceptabili agnovit.) ex generali illo duntaxat visus puncto procedendo, quod legalis hoc in merito, anhelis Regnicolarum votis exoptata provisio summe necessaria sit, ast una praevidere liceat, illa recte, quam SS. et OO. in Nuncio ingressi sunt, via, rem ad ingratum eum rursus collocandam fore situra, quae legalem hac in parte provisionem impossibilem reddat, nonnulla in medium proferre constituit. — Certum quippe est, anno 1811 tam reductionem schaedarum Bancalium, quam omnem Financialem eatenus operationem, ex eo processisse visus puncto , quod Schaedae Reluitoriae unicum futurae sint exaequatarum Summarum solutionis medium ; ac ideo recte, quod Regni SS. ad solutionis isthoc medium accedere noluerint, Sua Majestas Comitia sine legali provisione dissolvere, quam basim Financialium Operationum subvertere maluerit. — Nunc SS. et OO. pro medio solutionis reductarum Obligationum, Conventionalem rursus monetam defigi cupiunt; ast ea surgit quaestio: num in praesenti rerum situ, si justi esse velimus, Scala Viennensis penes praestabiliendum illud solutionis medium , sine ulla modificatione adoptari valeat? Eam itaque ante omnia in summa generalitatc decidendam esse quaestionem: num Projectum Nuncii velut est, retinendum? et an non potius temperamentum quodpiam qualecunque demum, adoptandum sit, quin ad specificam illius designationem 2 SEPTUAGESIMA PRIMA. 5
