1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 180. ülés
% SESSIO CENTESIMA OCTUAGESIMA. is fenn állanak azon okok. — lia a’ mondott Királyi Válasznak Léikéből akarunk okoskodni, úgy egész kiterjedésében kell azt felvenni, és mindnyáját a’ benne foglalt okoknak meg keli fontolni. — Akkor azon Resolutio a’ fizetés basissául egyedül a’ Váltó Czcdulákat állapítván meg, a’ 2-dik Czikkelyében azt mondja: Cum vero juxta praeftabilitam solutionis normam, Debitores adJiatiim obligationes suas explendi collocentur, és csak ez után melleslegesen adja eló azt, hogy a’ Nemzeti iparkodás és Hitel is gáioltatna a’ Generale} Moratorium által, de az alapos motívuma csak az volt,' hogy Váltó Czédulábanlesz a’ fizetés módja; tehát nem leszen szükség a’ Moratóriumra, a’ mint a’ Czikkely végin is meg újítja: Necessitate Moratorii in hoc rerum situ cessante. Ha ezen fó oka a’ megtagadásnak k ihagy at tátik, és csak az iparkodás gátlásának mellesleges megilletése vetetódik fel, akkor bizonyosan hibás az okoskodás. De ha tsupán az iparkodás lekintetébűl vetetódik is, nagy külömbség van olly Generale Moratorium kozott, melly minden nemű Adósokra terjed , és az ollyan kozott, melly csak egy bizonyos Classisára, és igen tseke'ly massájára a’kötelezéseknek, úgymint az első periodusbéliekre terjed. — 5) A’ mi az 1715- 52-dik Articulusrol a’jelen felelet javallatban mondatik, hogy ezen Törvénynek az volt légj en az oka, mivel a’ belsó háborúk idejében sok Hívei a’ Fejedelemnek megfosztattak Jószágaiktól, ezeknek tehát jutalomul, azoknak pedig: qui e calamitate publica turpe lucrum captarunt, büntetésül szolgált légyen; — az sem áll a’ maga kiterjedésében ; mert ha az Articulusnak egész 1-ső Czikkelye megolvastatik, ki tetszik hogy általlyános volt a’ szabás mindennemű adossá- JegyzÖ Könyv lV-dik Darab. 281 assumere, et cuncta ín ea contenta rationum momenta pensare oportet. Rasi enim solutionis eotum in schaedis Reluitionalibus defixa, Resolutio §-pho 2-0 haec habet: quum vero juxta praestubilitam solutionis normam , Debitores ad statum obligationes suas explendi collocentur, ac accessorie impedimentorum etiam Nationali industriae et credito per generale Moratorium ponendorum mentio injicitur, fundamentale igitur motívum illud saltim fuit, quod quum schaedae Reluitoriae medium solutionis constituturae sint, nulla Moratorii adfulura sit necessitas, prout et in fine §-phi idem repetitur: necessitate Moratorii in hoc rerum situ cessante. — Jam si exmissae praecipuo isthoc denegati per Suam Majestatem consensus motivo, reliquae saltim ab impedimento industriae desumtae rationes proferantur, tunc errorem quidem argumentationis nemo inficiabitur, et tamen tunc etiam re ex industrial! tantummodo visus puncto considerata, generale ad omnes indiscriminatim Debitores extensum Moratorium inter, et Moratorium ad certam duntaxat, eamque minimam Obligationum classem, utpote 1-ae Periodi Debitores restrictum magnam intercedere differentiam, nemo est, qui non perspiciat. 5-to Quae de Art. 52. 1715 dicuntur, aesi rationem conditae hujus legis unice amissa durantibus intestinis motibus Bona fidelium subditorum, horumque condigna remuneratio, illorum autem, qui e calamitate publica turpe lucrum captarunt, poena constituisset , in illa generalitate peraeque non subsistunt; — etenim si citati articuli 1-us legatur §-phus, apparet attributum in eo Debitoribus favorem non ad certam Creditorum classem restrictum, verum ad omnia Debita ex aequo extensum fuisse; quod vel ex 71
