1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 180. ülés
032 SZÁZ NYOLCZVANAI) 1K ÜLÉS. gokra nézve, és nem volt megszorítva ad Adósoknak nyújtott. kedvezés l»izonyos Classisára a’Hitelezőknek, mert lám az Egyházi es Szerzetesbéli Fundatiok Capitálissai sem voltak kivéve belőle, mellyekre pedig az, a’ mi a’ kerületi Írásban mondatik: turps lucrum captarunt nem volt alkalmaztatható, es így nem lehet mondani, hogy egyedül büntetésül a’ Hitelezőknek hozatott legyen a’ Törvény. — 0) Hogy ne'mellyekre, mellyek a’ Statusoknak első Izenetjekben elő adat faltak, nem is feleltek legyen a’ í o Rendek; az csak oda mutat, hogynintsen ugyan nehézség nélkül a’ Moratorium, de azért hogy a’ Hitelezők valamennyire nyomattatnak ez állal, tekintvén azon iszonyú viszontagságokat, mellyek a’ pénzbéli változásokat elő hozták, lehetetlen volt elkerülni, hogy az első Periódusból! Hitelezők minden áldozat nélkül maradjanak. — A’ mennyiben pedig azok között, mellyek a’ Fő Rendek által nem érintettek az is vagyon, ho"v midőn a’ Hitelezők Intereseiket D J papirosban szedni kéntelenítettek, akkor az Adósok ezen pénzekből, hasznos Investitiokat lettek Jószágokban, azt jegyzetté meg az Előlülő, hogy ezzel nem egyébb, mint két ellenséges rész formáltalak a’ Hitelezőkből, és Adósokból, holott ezen két classisnak ügy kell egymással egyesülve lenni, hogy ellenséges indulatba, ’s t.örekedéshe egymás ellen ne jöjjenek. A’ Hitelezők egy tekintetre méltó Classisa a’ köz Társaságnak, de nem kevesebb tekintetet érdemelnek az Adósok is, és mind a’ két Classis szükséges a’ Polgári egyesületben; lehet a’Hitelezők közölt jó is, rósz is, ügy lehet jó Adós is, rósz is. He itt egyik Classisban sintsen csak éppen a’ roszszakról, hanem általijában van a’szó, mind a’ Hitelezőkről, mind Adósokról. — Sok Adós az időknek viszontagságai miatt volt eo liquet, quod a provisione hac neque Capitalia a Communitatibus Ecclesiasticis vel Religiosis levata exempta exstiterint, quas tamen turpe captasse lucrum supponi, atque adeo statui etiam nequit, legem hanc in poenam Creditorum rogatam fuisse. — 6-0 Id quod in Nuncio Exc. Procerum nonnullae Statuum considerationes neque attactae fuerint, id saltim, quod Moratorium suis aeque non careat difficultatibus, indigitat, spectatis interim communibus, quas iluctualio chartarum in sequelis habuit, calamitatibus, evitari non potuit, quin 1-ae quoque Periodi Creditoribus suae in his sint partes. In serie praetermissorum per Exc. Proceres argumentorum illud etiam in Projecto Responsi memoratur, quod dum Creditor per depurata in charta Interusuria alterum ferme Capitale amiserat, Debitor mutuatas pecunias bonis utiliter investiverit. — Argumentum interim illud non tam id, quo directum est, probat, quam animos Creditorum et Debitorum ab invicem alienat, ubi tamen talis inter utramque hanc civium classem procuranda esset conjunctio, ne altera adversus alteram inimico feratur animo. Enimvero Creditores consideratione dignam civilis societati,s classem constituunt, ast non minori Debitores respectu digni sunt, ac utriusque classis maxima in republica est necessitas, utut certum sit in utraque bona mixta esse malis. Ast hic non exclusive de malis Creditoribus et Debitoribus sed in genere sermo est. Debitorum multi injuria temporum Debitis involvebantur; non omnes levatas pecunias bonis investiverunt, alii namque liis praehabita saltem Jura fumarunt, alii his exactum per hostem belli Tributum depurarunt, et hujus cathegoriae multi reperiuntur Debitores, quorum ratio omnino haberi debet, et si Capitalia 1-ae Periodi salvare
