1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 180. ülés
SZÁZ NYOLCZVANADIK ÜLÉS. torságára elégtelen leszen, ’s ennél fogva a’ Moratorium az első periodusbeli Hitelezőire nem csak hasznos, de káros volna , ez sem bizonyit. Mert ha regi adóssága is van az illy Adósnak, es a’ fundusa nem elegendő, akkor a’ Moratóriumról úgy sints szó, hanem más provisio szükséges. De ha elegendő a’ fundusa, nehezittetvén a’ sorsa azzal, hogy a’ 2-dik periodusbeli Adósságai félmondatnak, éppen az lehetne káros általijában a’Hitelezőinek. 4) A’ hol a’ Fő Rendeknek a’ Státusok előbbi argumentumaira való feleletjek felvehetik, hogy az ellenvetett pénz dolgában való nehézség meg nem egyeztethetik azzal, a’mit a’ Fő Rendek az iparkodásnak, ’s az azzal járó Nemzeti fundusnak, esztendőnként való nevelkedéséről már egyszer kimondottak, és a’ mi O Felségének is a’ mostani pe'nzhéli állapotról való nyilatkoztatásában vagyon. — Nem látszik ezekben semmi ellenkezés; de nem kell a’ dolgot csak egy részről, hanem az egész kiterjedéséhen kell fel venni. Ezen munkának fő basissa az, hogy conventiús pénz légyen a’ fizető eszköz; erre szoritlatván a’ fizetés, megállhat az, hogy nehéz lesz ezüst pénzt szerezni, és még is fog nevelkedni az iparkodás, mert lesznek más pénzt képező jelek is, mellyek által az iparkodás elő mozdittatik, és a’ Nemzeti fundus nevelkedni fog. — Tovább a’ hol az 1812. 7-dik Májusi Királyi Válaszból, mellyet a'Fő Rendek csak a’ Generale Moratóriumra alkalmaztathatónak mondottak, azaz ellenvetés tétetik, hogy ez is Generale Moratorium lenne, mert egy egész ClassissáraazAdosóknak,úgymint az első periódusra kiterjed, és hogy valamint azon Királyi Válasz akkor, a’ Nemzeti iparkodásnak és Hitelnek a’ Moratorium által okozandó meg tsiiggedését, adta elő ellene, úgy most 280 tiquis etiam Debitis, si apud Debitorem fundi defectus subversetur, Moratorio alioquin locus non est, verum alia provisio necessaria evadit, quodsi tamen fundus sufficiat, ipsa illa perplexitas, ad quam Debitor per edictionem Capitalium 2-ae Periodi conjiceretur , Creditoribus in genere noxia evadere posset. — 4-0 Ubi argumentum Exc. Procerum a difficultatibus rei pecuniariae desuintum reassumitur, quas SS. et OO. isthic, ubi de solutione dunlaxat * privatorum onerum agitur, nec cum eo , quod Exc. Proceres decrescente quotannis industria, auctoque per illam fundo Nationali jam semel enunciarunt, neque cum benignis Suae Majestatis relate ad modernum statum pecuniarum factis declarationibus plene conciliare valent; — negotio non ex partiali obtutu, verum in toto sui complexu assumto, suapto apparebit, nullam in his subversari contradictionem. Praecipua enim operis hujus basis ea est, ut Conv. moneta medium solutionis constituat, ad quam si solutio restringatur, penes difficultates etiam comparandi auri et argenti, incremento industriae nihil obstabit, quum alia etiam adfutura sint repraesentativa pecuniae signa, per quae industria promoveri, et opes Nationales augeri possunt. Porro ubi ad illam Exc. Procerum observationem, quod benigna ddo 7-mae Maji 1812. Resolutio semet ad generale tantum Moratorium referat, reponitur: SS. et OO. peraeque generale Moratorium intellexisse, quum Moratorium Debitoribus unius integrae periodi concessum speciem generalis Moratorii praeseferat, tale vero et industriae et Credito Nationali noxium esse, ex ipso spiritu b. Resolutionis Regiae asseruerint. — Quodsi ex spiritu praelaudatae b. Resolutionis argumentari velimus, eam in toto sui complexü
