1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 165. ülés
658 SZÁZ HATVAN-ÖTÖDIK ÜLÉS. követnek előadása eránt nem máskép fejezheti ki magát, hanem hogy minekelőtte a’ voxok öszve számlábainak, a’ kérdés két felé osztattasson, és a’ szerint a’ Többség bizonyos és világos lehessen. Minektitánna tehát még terhes dolgok vágynak előttünk, ne hogy azokban is fennakadások legyenek addig is, inig a’ Diaeta coordináltatni fog, a’ voxolás módját most mindjárt megállíttani. — Hasonlóképpen a’Beregh Vármegyei követ, ámbár tökélletesen megesmeri, hogy az utóbbi adó ajánlás dolgában nem lett volna igazságos az Előlülő, ha a’ Többséget, másképp mint elhatározódott, mondotta volnaki, mindazonáltal valamint már a’ 12Q-dik Élésben kivántatott az, hogy valamelly bizonyos rendszabattasson a'voxolásban, ügy ezen alkalmatossággal is, nem ugyan a’ jelen Tárgyat, hanem a' jövendőket, ügy mint a’ correlatiokat, magát az Ország Gyűlés coordinatioját, és más többeket is tekintvén, mellyek mind olly nehéz Tárgyak lesznek, hogy az értelmeknek külömbféleségét azokban előre látni lehet, ugyan azon kívánságát, mcgujjította. Igaz ugyan , hogy ez a’ Diaeta coordinatiojára tartozik, de még sem tartotta annyiban a’ renden kívül lenni, a’ mennyiben a’ consultatio a’ votizatiotól most is megkülömböztethetik, és az előbotsáttandó Tanátskozásokból a’ kérdések kijeleltetvén, ekképpen simpliíicáltatnak, és mind egyikre voxok szedetnek. Egyébberánt azt jelentette, hogy az ő Committensei nem tartózkodnak ugyan reá állani az l?Q0/l-diki adóra, hanem azon feltétel alatt, kogy az adó mennyisége Írott Törvénybe mennyen. Mert meg nem foghatják az okát, miért ez nem történhetne, és miért eddig is nem történt. ? melly kívánságnak a’ Jegyző- Könyvbe is helyt adatni kivánt. gnitate et aequanimitate, erga propositionem Ablegati Comitatus Sopronicnsis explicuisse; optandum tamen fuisse, ut antequam vota connumerentur, quaestionem bifariam partiri, et sic demum evidentem secus pluralitatem enunciare licuisset. Postquam igitur plures adhuc aeque graves pertractandae restant materiae, ne in his rursus adhaerere oporteat, etiam illuc usque, quoad Diaeta ex professo coordinabitur, modalitatem votisationis actutum determinari voluit. — Ablegatus quoque Comitatus Bereghiensis, ultro quidem agnovit, se, licet diversam a pluralitatis voto sententiam sustinuerit, Praesidis tamen quoad ultimum Oblatum decisionem pro injusta habiturum fuisse, si eam non in hunc cnunciasset modum; — e re nihilominus fore putabat idem renovare, quod jam in Sessione 12q-na manifestatum fuit, certam votisationis normam praestabiliendi desiderium, non tam relate ad praesens objectum, quam respectu dehinc pertractandarum materiarum, Correlationum quippe, Coordinationis Comitiorum, ac aliarum, in quibus praevidere licet opinionibus acriter fore decertandum. Quod quidem, etsi ad Diaetae coordinationem spectare certum sit, recto tamen ordini adversari non videtur, ut consultatione jam nunc a votisatione distingvenda, quaestiones ex praemittenda consultatione abstrahantur, eoquc simplificentcr, ac sic demum individual! votorum collectioni manus admoveatur. — In reliquo insinuavit, Committentes suos ab offerenda Anni 17qO/T Contributione alienos non fuisse, ea tamen expressa sub conditione, ut offerendum Quantum legum Tabulas ingrediatur, quum se rationem non perspicere profiteantur, ob quam id seu fieri nequiret, seu hactenus etiam nequivisset, id quod pro
