1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 165. ülés
SESSIO CENTESDIA A’ Borsod Vármegyei követ megesmérte és kijelentette , hogy az adó ajánlás eránt volt utóbbi tanátskozásban a’kérdés olly tökélletesen simplificálva volt legyen, hogy jobban nem is lehetett volna, de ha a’ követek által a’ votumok nem jól adattak , azt az Elölülőnek tulajdonítani nem lehet, azon követek is nem az Ország Gyűlésnek, hanem Committenseiknek tartoznak felelni voxaikért és tselekedetekért. Mindazonáltal most is azt ki•A vánnya a’ mit mar a’ 12Q dik Ülésben is előhozott, hogy a’ kissehb száma a’ voxoknak ne conc.ludálhasson, mert ha a’ többfelé ágazó vélekedések mellett a’ voxok megosztatván, az három vagy négy felé különözött votumok között tsak az tekintetik, mellyik részen van a’ nagyobb szám, úgy 15 vagy 20 votum is teheti a’ többséget, és ekkor valóban a’ kissebb rész hozná a’ Törvényt, mellyben a’Haza meg nem nyughatik, annakokáe'rt 5 is megegyezett abban, hogy ennekutánna a’ consultatio megelőzze a’ voxolást, és hogy a’ mit, a’ nem Többség végez, az conclusum ne lehessen. Mert ennek a’ Törvényben is nyoma van, midőn a’ 2-ae 3-dik Titulus azt mondja, hogy a’ Király öszve hiván a’ populust, tsak úgy, ha ennek tetszenek, hozattatnak a’ Törvények, és midőn azt mondja: unanimi consensu decernit, valóban ez alatt a’ megoszlott akaratnak egyik erősebb része, melly az egészre nézve még is a’ kissebb számot teszi, nem értetődhetik. Melly megújított nyilatkoztatását, ezen alkalommal a’Jegyző Könyvbe ki tétetni kívánta. Mind ezen elmélkedéseket, és akár mi adódik is elő a’ Diaetának és a’ voxoknak teendő rendszabások eránt, sui legitimatione in Diario quoque commemorari postulabat. Ablegatus vero Comitatus Borsodiensis quaestionem intuitu offerendi Quanti, in ultima Sessione tantopere simplificatam fuisse profitebatur, ut magis simplificari neque potuisset, sed Ablegatos vota sua male depromsisse, id quod quemadmodum Praesidi imputari nequit, ita neque Ablegati, velut Committentibus duntaxat de factis suis respondere obligati, hic loci ad onus responsionis trahi possunt. O- ptandum tamen fore, ut, velut id jam in Sessione 12Q-a proposuerat, certus, qui ad ferendum Conclusum concurrere debeat, votorum numerus determinetur; — quodsi enim penes differentes opiniones , vota in plures abeant partes, et has inter juxta illius, in qua plurima vota numerantur rubricam fiat Decisum, casum in illum etiam 15 aut 20 vota pluralitatem constituere, et hac ratione, ipsa etiam minoritás leges rogare posset. Hinc ipse etiam praemittendam votisationi consultationem recto ordini magis consentaneam fore existimans, id praestabiliri voluit, ut Conclusum per absolutam duntaxat pluralitatem ferri possit. Cujus in legibus quoque non deesse ajebat vestigia, signanter in Par. 2-ae Tit. 2-0 et 3-0 ubi dicitur: Principem convocatis Regnicolis interrogare , si eis tales leges placeant ? nec ne? imo secus etiam, sub unanimi consensu in plures partes discedentia vota, et haec inter in se majorem quidem, ast respectu reliquorum in concreto sumtorum votorum longe minorem partem intelligi non posse. — Quam declarationem hac etiam occasione Diario inseri petiit. Argumentationes has, et manifestata circa votorum et Comitiorum regulationem desideria, Praeses hodier- 165 * SEXAGESIMA QUINTA. 65g
