1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 165. ülés
657. SESSIO CENTESIMA SEXAGESIMA QUINTA. ban tulajdonítván, a’ követek voxainak regulatiojára, mintlrogy ez egyenesen a’ Diaeta coordinatiojára tartozik, es sokkal nehezebb dolog, bogy sem most rövideden elölegesen elrendeltethessen, reá nem állott. Egyébberánt, azt az utasíttásását is jelentette, hogy az adó mennyisege jövendőre a’ Törvénybe iktattasson. — l gy nem küldőiben A’ Temes Vármegyei követ szorossan megzárt utasíttása le've'n 4 milliónál több adót nem ajánlani, ha szabadok a’követek votumai, szabadnak lenni velte magának is a’ mellett megmaradni, e's azt utasíttása szerint elő adni. Egye'bberánt ő is azt az utasíttását adta elő, hogy az adónak nem tsak mate'riája általlvanossan, hanem az ajánlás mennyisége is Törvénybe iktattasson, és ha ez el nem fogadtatna, a’ Jegyző-Könyvbe megemlíttetni ke'rte. Az Arad Vármegyei követek az utóbbi l ie's alkalmával az le've'n a’ kórde's, 4 300 ezer e' ? vagy pedig az 1790/i-diki adó ajánltasson fel; ennek ertelme't igen világosnak lenni találták, úgy hogy azt jobban simplicificálni nem is lehetett volna, e's akár mi kifogások legyenek a’ voxolás eránt, tsak nyilvánságos marad az, hogy az 17Q0/1- diki adó határoztatok meg. Mert midőn ő is a’ 4 millió ajánlás mellett, utasíttása szerint, álhatatossan megmaradott, nem a’ ve'get.t e's akke'ppen mondotta azt ki, hogy akár a’ 4,300 ezerre, akár az 17Q0/l-diki adóra votizáljon, hanem hogy Committenseinek akaratjokat kijelentse, e's ezt most is megűjjítván, ’a’ Jegyző-Könyvbe tetetni kívánta. Bars Vármegyének követje megleven ugyan győzve az Elölülőnek egyenesigazságáról, de a’Sopron Vármegyei Jegyző Könyv III-dik Darab. renda majori Summa per expressum inhibebatur, repetendam innuens; votorum regulationem ad coordinationem Diaetae pertinere, et multo majoris indaginis materiam constituere dicebat, quam ut e vestigio absolvi paucis possit; illud una subnectebat Committentium desiderum, ut Quantum Contributionis in posterum in legum Tabulas inferatur. Non absimiliter Ablegatus Comitatus Temesiensis, stante votorum libertate, sibi quoque fas fuisse ajebat, strictis Instructionis suae quoad non augendum 4 millionum Oblatum tenoribus inhaerere, et votum suum huic conformiter enunciare; eam una referens Committentium inviationem, ut non tantum materia Contributionis in genere, verum ipsum etiam offerendum Quantum legum Tabulis inseratur, quam si acceptari non evenerit, in Diario saltim memorari rogabat. Ablegatus Comitatus Aradiensis, votisationi in ultima Sessione substratam quaestionem illam :num 4.300 000? an Quantum Anni 17gO/T ofTerendum sit ? adeo claram fuisse ajebat, ut magis simplificari neque potuisset, et quidcunque demum de qualitate nonnullorum votorum dicatur, evidentem tamen pluralitatem pro Quanto Anni I79O/I militasse. Dum enim ipse etiam ductu Instructionis, 4 millionibus inhaeserat, non ea id se fecisse palam profitehaturintentione, ut votum suum seu iis, qui pro Quanto Anni 17Q0/1 se enunciaverant, seu iis. qui 4.300 000 obtulerant, adnumcrari voluisset, verum ut constantem hanc Committentium voluntatem declaret, quam de praesenti quoque renovando, Diario inseri petiit. Ablegatus Comitatus Barsiensis non diffitebatur quidem Praesidem se ea, quam ratio muneris sui exegerat, di- 165
