1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SZÁZ T1ZEN-NEGYEDIK ÜLÉS. fryon. — Ezen kérdést az öszveirók nem választják el, hanem tsak azon állapotban a’ mellyben találják, fogják tenni jegyzéseiket, hogy pedigaz illy es kérdésekre nézve a’ Conscriptio által valamelly Jussok praejudiciuma netörténnyen, ne kövelkezzen; nemiészen elzárva az illető Feleknek felvigyázatja. 2.) A’ Controlleriára nézve, ha valahol, bízonyossan a’ Városoknál ez legkevesebbé szükséges , mert ott minden Fundusok a’ legnagyobb evidentiában vágynak. — Éhez járul Eő Császári Királyi Fő Herczegségének az Ország Nádor Ispánnyának és azon Országos kiküldöttségnek, mellynek rendeltetésében a’ Státusok is megegyeznek, hé tekéntése, hogyha azöszveírásmunkáiban valamelly hibák esnének , azok megigazittassanak. — Megüjjitották ez alkalommal a’ Királyi Városok Követjei is a’ Királyi Rendelés mellett való kívánságaikat, és nevezetessen a’ Lőtse Városi Követ már a’ mültt úttal eló adott okaikat bóv beszéddel elő terjesztette, ’s az Izenetnek ellenkező okai ellen alkalmaztatta, jelessen hogy az állított Curiálitások minden különös Dátumok és bizonyítások nélkül hozattatnak elő , és hogy azoknak vi’sgálása és bírálása külömben is az öszveiróknak activittássán túl megyen, — hogy továbbá a’ 77. 1715 Articulus nem mondja, hogy a’ Városi Magistrátusok az Adó fel osztását nem tehetik a’ Nemesek jelenléte nélkül, hanem tsak hogy jelen lehetnek a’ Nemesek, ez alatt is pedig nem a’ Vármegyebéli Törvényhatóságnak , hanem tsak a’ privatus Nemeseknek, kik a’ Város kebelében bírnak, bé folyása értetődik, és és ha ezek magokat terheltetni gondolják, nem a’Vármegyéhez, hanem egyenessen Eő Felségéhez van, nékik engedve a’folyamodás útja, — azon feliül ezen törvény nem az Országos, obstat; ex quo quaestione hac, per Conscriptores alioquin decidi nequeunte, fundus in illo duntaxat, in quo reperietur statu connotabitur, concernentibusque Partibus, modus Juribus suis invigilandi praecludendus non sit. — Quantum vero ad Controlleriam , — hanc penes illam, quae in Civitatibus obtinet, fundorum evidentiam, minus ac alibi esse necessariam, nemo profecto inficiabitur; praesertim dum ad emendandos, in Conscriptione nefors emersuros naevos, Suae Serenitat is Caesareo Regiae, et Regnicolaris Deputationis, ex consensu etiam Statuum ordinandae, superinspectio sit accessura.— Occasione hac Liberarum Regiarumque Civitatum Ablegati,sua, cohaerenter ad Benignam Resolutionem Regiam, reiteraverant desideria. — Nuncius signanter Civitatis Leutschoviensis, argumenta earumdem, rationibus in Projecto Responsi contentis opposita, prolixiori sermone complexus, observabat: obmotas signanter Curialitates, absque specialibus datis et probis memorari, earumque intuitu ferendum judicium, activitatem conscriptorum alioquin excedere; — per articulum 77. 1715. Civicum Magistratum, ab instituenda in absentia Nobilium Contributionis repartitione non inhiberi , verum praesentiam duntaxat Nobilium, in gremio Civitatis fundos possidentium, nullatenus tamen influxum Comitatensis Jurisdictionis admitti; atque hinc, praeattactis quoque Nobilibus, si se gravatos sentiant, recursum non ad Comitatura sed ad Suam Majestatem patere. — Caeteroquin legem hanc, non de Regnicolari, verum Individuali Contributionis sonare ejectatione, cujus non Regnicolaris Conscriptio basim constituit. Quod tandem Civitatibus óggestum, per praesentiam in Congregationibus , ad Comitatuum \
