1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
nem exemptus fundusoknak Nemesek által való haszna vételén az Adó feküdni, magában is értetődik. Annak okáért rninnyájan ezen követek a’ Fó Kendeknek Izcnetjekhezragaszkodtak, kijelentven, hogy külömben semmi Porták igazításában, es Teher osztásban meg nem egyeznek. — Es ezekkel eg)et értőleg nyilatkoztatta ki magát a’ Honth Vármegyei követ is. Ellenkezőképpen szollott a’ Pest Vármegyei követ, a’ ki a’ fenn forgó kérdés kivilágositásában hasonlóképp’ az 1715-dikén feli)ül menni vélte, mert ma is az a’ szabadsága van a’ Nemes Embernek , a' melly volt. az Ország és Constitutio kezdetével. — Azt mondja Verbótzy: Nobiles creantur etiam absque collatione possessionaria, ezeket is igazi Nemeseknek, minden Adótól menteknek mondja; militare duntax at pro Regni defensione tenentur. Ezeknek Jószágok nem lévén, más földjén kellett lakniok, mint laktak in terris Regalibus , Reginai ibus et Dominorum, ’s tartoztak azoknak Zászlói alatt katonáskodni, a’kiknek földjén laktak. — A’ vég várokhoz való Jószágok azzal a’ feltétellel conféráit attak, hogy a'Vár oltalmazására Katonákat tartsanak. — Illy Jószágokban laktak az ollyan Nemesek , a’ milyenekről most szó vagyon, de az illyenek nem connumeráltattak a’ Lucrum Camerae alá is, mint megtetszik I-ső Károly Decretumáhól. Valamig az Ország és a’ Constitutio tsendességben fennállott; nints nyoma, hogy a' ki fegyverrel szolgált, adózott volna. Az 15q5. 6. Articulus már későbbi. — A’ Mohátsi veszedelem után nem volt az Ország semmi tekintetre nézve ép, és rendes állapotában, sem a’ politica, sem az Igazság kiszolgáltatása, sem a’ Katonáskodás, és az Ország védelme módjára nézve, egész addig, míg a’ Török ki- Jegyző Könyv lll-dik Darab. SESSIO CEISTESIMA sitive declararunt, se secus neque ad portarum rectificationem, neque ad oneris repartitionem accessuros; — in quem sensum Ablegatus quoque Comitatus Honthensis suam explicuit mentem. DECIMA Q U ART A. 29 Ablegatus Cottus Pestiensis, in contrariam licet abiens sententiam, ex quo tamen eadem nunc, quae olim Nobilium esset libertas, rem aeque altius existimabat repetendam. — Verbötzius ATobiles etiam absque collatione possessionaria creari atque, hos eadem cum caeteris Nobilibus immunitatis praerogativa gaudere, ac militare duntaxat pro Regni defensione teneri refert. Hos tanquam possessorio destitutos in alienis, Regalibus signanter, Reginalibus, aliorumque Dominorum Terrestrium fundis et olim habitasse, sub illorumque, quorum fundos incolebant, vexillis militasse, Annalium iide tenemus. Constat praeterea, ad Conliniarias arces, bona, adjecta Praesidiarios intertenendi obligatione fuisse collata , atque in talibus potissimum in quaestione vertentes habitasse Nobiles, quos tamen ad lucrum Camerae connumeratos nunquam fuisse, documento est. Caroli I-mi Decretum. — Donec Regnum interna externaque frueretur quiete, nullum depensae, per armis servientes Contributionis exstabat vestigium.— Art. 6-us 15q5 eo referri nequit. Post cladem namque Mohaisiensem, Tisque dum Turea Regno expelleretur, perturbatis cunctis, cardinequc suo dimotis, quum pleraque arbitrio agerentur, et militandi, Regnumque defendendi modus incertus; — dignitas Palatini annis 4O. vacabat, — Judicia nunc celebrata mox dissolvebantur; — 8
