1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
50 SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK í LÉS. vereitelet! az Országból, negyven Esztendeig sem volt Palatinus, hol eonsideáltak a’ Bírák, hol nem, az Ország oltalmazására hol katonát, hol pénzt, hol többet, hol kevesebbet rendelt az Ország a’ szükségekhez képest. — 11- lyen állapotában az Országnak származott a’ 6. 15q5. , de tsak pro illa vice hozodott, es salva praerogativa, nem is tartott az ereje tovább annál az Esztendőnél. Nem lehet illy rendkívül való védelmezés eszközét például venni, a’ rendszerint való védelem módjára, a’ millyenről most kérdés vagyon; már most az nem szolgálhat sinor mértékül, kiilömben mindnyájunknak kellene Adót fizetnünk; mert ugyan ez időben többször fizetett minden Nemes Ember és Földes Ur e propria bursa. — Egyébberánt rendessen akkor sem fizetett a’ más földjén lakó Nemes Ember, világos ez az I5_l6. 4I. Articulusból, melly így szüli: quod, Nobiles profugi, qui in bonis Dominorum., aut aliorum Nobilium Domicilia acquisiverunt, ab omni solutione Taxarum tam Regiae Majejtatis, quam etiam in medium Regnicolarum sint exempti, nec judicatui Civitatum subsint, exceptis illis, qui se in medium Civium sponte tradiderunt, oneraque Civitatum ultro subiverunt. — Ez az Articulus az, a’ melly generalis Kegulát szabott a’ Mohátsi veszedelem után a’ más földjén lakó Nemesek Tractamentumáról, az utánna valók tsak bizonyos esetekben hozódtak, ’s tsak azon esetekre szolgáltak. — A’Töröknek kiűzése után az Országnak igazgatása s a’ Constitutio helyre állíttatván, a’ Királyi Diplomákban, és a’ Sanctio pragmaticában is éppen azon Ősi szabadságaik az Ország Rendéinek erősítettek meg, mellyekkel éltek a’ Mohátsi veszedelem előtt. — Az állandó Katonaság béhozása után, a’ Nemesek ac pro Regni defensione nunc miles cogebatur, nunc, pecunia, utrumque in ca, quam adjuncta exegerant, quantitate. Atque in perturbato hoc Regni situ conditus art. 6. 15q5; conditus tamen pro illa duntaxat vice, salva praerogativa, vigoreque non ultra annum extenso. Ab extraordinariis istmodi defensionis mediis, ad ordinarios, de quibus sermo est, modos nequit consequentia necti, — necti enim quodsi posset, Contributio et per Dominos Terrestres esset dependenda, ex quo illo aevo, et ex illorum bursa vice plus simplici Contributio fuerit depensa. — Ast Nobiles in alienis fundis habitantes nec tunc Contributioni fuisse subjectos, patet ex art. 4I. 15q6 tenoribus : quod Nobiles profugi, qui in bonis Dominorum aut aliorum Nobilium Domicilia aquis iverunt, ab omni solutione taxarum tam Regiae Majestati, quam etiam in medium Regnicolarum sint exemti, nec Judicatui Civitatum subsint, exceptis illis, qui se in medium civium sponte tradiderunt, oneraque Civitatum ultro subiverunt. Atque haec lex ea recte est, quae post cladem Mohatsianam, intuitu tractamenti quaestionatorum Nobilium, generalem praestituit normam; quae hanc excipiebant leges, speciales solum fuerant, pro casibus specificis latae. — Restituto post prolligatum Tuream pristino ordine, eadem plane, quae Regni Statibus ante cladem Mohatsiensem fuerant, avita jura et libertates, Regio confirmabantur Diplomate, Sanctioneque pragmatica; — ac quantumvis justum videatur, ut rarescente post introductam regulatam militiam Insurrectionis casu et necessitate, ne fiindum provisionis regulatae militiae deficere eveniat, Nobiles alienos incolentes fundos contribuant, cum legibus tamen spirituque Constitutionis componi nequiret. Neque obstat
