1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

23

SZÁZTIZÉN-NEGYEDIK ILÉS.

szegény adófizető kárával ki nem vetetődhetnck az Adó alul, Melly kötelességet annyival inkább szükséges most fenntartani, midón nem minden Vármegyének Portái külön, hanem az 1715. 57., és 1725. 67-dik Articulusoknál fogva, a’ Törvényhatóságok között feltalálandó igazságos proportio szerint osztattatnak a’ Terhek, melly proportió megszűnne, ha azon Telkek, mellyek eddig a’ Porták számlálásához tartoztak, kihagyattatnának, és azon Megyék, mellyekben kevés illy Nemesség vagyon felettébb terheltemének, sött még más megszámlálhatatlan sok rósz következések is támadhatnának belőle. — De kérdés az is, hogy lehet e’? a’ mint állíttatik, a’ kérdéses Nemesek szabadságát az 1741. 8-dik Articulusból következtetni? — Ha az 172Q- dikben tett kiváltságaira a’ kormánynak tekintünk, mellyek oda czéloztak, hogy az Adó Terhe a’ Funduson feküdjön, magában következik, hogy a’ jelentett Törvény tsak a’ Tulajdonos Földes Uraknak bátorságára nem pedig, a’ más fundusát tsak használó, és azért a’ Tulajdonosnak lekötelezett Nemesekre nézve hozattatott, hogy t. i. ezeknek Adó tartozásai a’ fundusból, melly a’ Földes Urnák tulajdona, ne exequáltathassanak. Mert ha ez alatt a’ Nemes Jobbágyok értetődtek [volna, nem kellett volna azt mondani, .hogy a’ Teher a’ Funduson, mellyhcn az illy Nemesnek semmi tulajdona nintsen, ne feküdjön, hanem az 1595. 6-dik Articulusnakszavait’s rendelését, melly őket Adó alá vetette, kellett volna eltörleni. De ezen Törvény soha el nem töröltetett, és valamint az exemptus fundusokon, mellyek a' Porták számlálásába soha sem jöttek , lakó Nemeseket, az haszonvételről való adózástól mentnek mondja, úgy ellenben «V

nunc recedere integrum eo minus est, quod jam non de singulis Comitatuum portis, verum de introducenda ad mentem art. 57. 1715 et 67. 1725 inter Jurisdictiones justa proportione res agatur, quam assequi nuspiam licebit, si ad portas connumerati exmitterentur fundi, onusque omne in illas, queis pauci aut nulli in portalibus Sessionibus sunt Nobiles, derivaretur Jurisdictiones. — Expendendum jam, num, velut ah adverso asseritur, immunitas quaestionatorum Nobilium ex art. 8. 1741 deduci possit? — Si lex haec, cum Propositionibus Regiis anni I729 attentius combinetur, intelligere facile licebit, conatus Regiminis, eo, ut onus fundo inhaereat, fuisse directos, praecitataque lege huic Regiminis conatui obviatum, hanc itaque non in favorem usufructuariorum, Dominalibusque servitutibus subjectorum Nobilium, verum ad salvandam Dominorum Terrestrium proprietatem fuisse conditam, ne nimirum propter Contrihutionales restantias, fundus ipse valeat in exeeutionem sumi. Quodsi enim providi legis hujus conditores, eam ad quaestionatos colonicatum assumentes referri voluissent Nobiles, non id, quod fundo, in quo nulla iliis alioquin proprietas est, onus non inhaereat, sanxissent, vertun art. 6-turn 1595 qui eos Contributioni subjecerat, per expressum revocassent; quo non sublato, hoc ipso, quod in exemtis, adeoque inter portas haud relatis tundis residentes Nobiles, respectu eliam usus fructus a Contributione immunes declarentur, suapte sequitur Contributionem ab usu fructu lundorum non exemtorum omnino esse dependendam. — Atque his c rationum momentis praerecensiti Ablegati Nuncio Excelsorum Procerum adhaerentes po-