1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 65. ülés
y2 HATVAN Ör két hogy valaki belső tulajdonságokban értsen, szükséges jól tudni Deákul. 2. A’ Tudományokra nézve, mert ezek még a’ Külföldön is tsak leginkább a’ Deák nyelvben gyakoroltatnak. A’ tudományos világnak közösülése tehát nem tsak azt kívánnya, hogy a’ Deák nyelv az Iskolákban Ordinarium Studium légyen, hanem azt is, hogy minden tudományokban elő segélló (vehiculum) gyanánt szolgáljon, mert ügy járhatunk vele, mint a' Magyar nyelvel, hogy ez is Ordinarium Studium lévén Hazánkban, az Ifjak azt tanulni nem akarják. A’ Magyar Nyelv előmozdittásában szükséges előttünk lartani azt: festina lente- és ne quid nimis; t790-től fogva minden nyomban találjuk a’ Magyar Nyelvnek előlépéseit, általijában mind intensive, mind extensive előinozdíttatott, de ugrásokat az előmeneteleiben nem találunk , most is tehát ezeket kell lávoztalnunk, mert a’ hozzánk kaptsolt Készekre is kell tekintetet vetni, azért a’ Deák nyelvre nézve az Iskolákban nagyobb kedvezést javasolt, mint tsupán tsak azt, hogy Ordinarium Studium légyen. De a’ Sopron, Bars, és Pest V ármegyei Követek most nem a’Deák, hanem a* Magyar Nyelvnek előmozdítása lévén tzélban, az az eránt tett észrevételeket felesleg valóknak tartották. Továbbá még most ugyan szükségesnek lenni megvallotiák Magyar Országban a Deák nyelvet, hogy Centrális Nyelv légyen, de hogy azt soha se lehessen a’ Magyar Njelv által kizárattatni, azt tagadták; mert Ind. ni való ? hogy ez előtt tsak egy Századdal is egész Európában a‘ Deák njelv uralkodott, de azólta, ha azt nézzük, niellyik Nemzetek mentek előbbre? azok-é ? a kik a Deák nyelvet megtartották? vagy pedig a’ kik Hazai nyelveket gyakoroltak? Valóban a*Német, Franczia, Anglus Nemzetek nagyobbra mentek, mint a Magyar és a’ Lengyel. non detur , vitanda esse censebat extrema quaequae, et e respectu etiam Partium adnexarum majores, quam unice id, ut Studium Ordinarium sit, favores in scholis lingvac Latinae concedendos. — Despondebant ad haec Comitatuum Sopron, Bars , et Pest Ablegati, non esse nunc;; sermonem de promotione lingvae Latinae, se quidem agnoscere, de praesenti adhuc lingvam Latinam pro centrali retinendam esse, sed ut nunquam excludi possit, concedi haud posse. — Enimvero si quaeratur, quae Nationes kultra processerint in cultura, num illae, quae Lingvam Latinam retinuerunt ? an aliae, quae Nationalem excoluerunt ? — certe Germanos, Gallos, Anglos, ultra ac Hungaros et Polonos processisse fatendum erit. — Cum incrementis lingvae Nationalis, ab Annis 35. quod glociemur parum profecto est. — Imperator Josephus linguam Germanicam intra t Triennium condiscendam imperavit, et factum est, sed circa Hungaricara nullus est conatus, nulla superinspectio; — ideo in progressibus remansit, oportetque efficaciora pro futuro adhibere media. Praeses, non agi hic de linguae lalinae seu exclusione3 seu majori incremento, quam in quo actu constituitur, reflectendo} monuit, situra Hungáriáé, cum aliis Nationibus^ quae unica tantum cum lingua^ nempe latina luctandum habueiunt, comparari non posse; plurimas esse in hoc Kegno Hungáriáé lingvas populares ; — quoadusque igitur inter has lingua hungarica praevalere poterit, Latinam qua concentrationalem pone increscentem linguam Nationalem esse relinquendam. Hac ratione et ad mentem Exc. Procerum magis accedetur, non quidem modalitale per Ablegatum Scepusiensem projectata, ut in promotionibus ad Officia conditionis instar sit exacta latinitas, verum per fÖDIK ÜLÉS.
