1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 65. ülés
SESSIO SEXAGESIMA QUINTA. 9l Magyar nem leszen, nem lehet a’ Ilivatalbéli ember a’ Deák nyelv nélkül, azért azt is hozzá tétetni kívánta, hogy a' ki Hivatalra alkalmaztatni kíván, tartozzon azt is megbizonyítani, hogy Deákul tud, mert már is sok példák vágynak , hogy az Ifjak nem tudnak jól Deákul. Melly észrevételt az Elölülő azzal lágyította, hogy a’ mostani vezető eszközök sem oda visznek^ hogy a’ Deák nyelv egészen kikúszöböltessen, és hogy a' ki hivatalba lép , annak elég lehessen tsak Magyarul tudni. —■ Mellyre nézve a' Sopron, Honth, Szathmár, Ugotsa Vármegyei Követek tsak azt kívánták még az Kenethez tétetni, hogy a’ Deák nyelv az Iskolákban rendszerint való Tudomány, (Ordinarium Studium) légyen, mert így ha a* Tanulónak a’ Deák nyelvben is jó előmenetele nem lészen, az Iskolai Testimonialissai szerint sem fellyebb Iskolákra, sem Hivatalokra botsáttatni nem fog. — A’ Szabólts V ármegyei Követ még ezt sem tartotta a’ kívánt czélra elegendőnek, kérdés lévén az , hogy pusztán a' mellett, ha Ordinarium Studium lészen a’ Deák Nyelv^ elérjük-e’ vele a’ czélt? mert az bizonyos , hogy midón tsak egy nyelvre fordíttatik a’ szorgalom, akkor egyedül az maga lészen a tökélletesedesnek Tárgya ; valamint a’ Görög Nyelv Ordinarium Studium az Iskolákban, és tanúló Ifjaink mégsem viszik azt tökélletcsségre; úgy lészen a’ Deák nyelvel is, hogy érteni ugyan fogják, de írni és beszélni Deákul nem, ez pedig nem lészen elegendő a’ Hivatalokban. Hasonlóképpen az Esztergomi Fó Káptalan Követje két tekintetből veszi a’ Deák nyelvnek szükséges voltát; úgymint: l) A’ polgári dolgoknak folytatására, mellyre Magyar Országban jövendőre is mindenkor szükségesnek lenni vélte. Mert. minden eredeti Diplomák és Törzsök LevelekDeák nyelven vannak^ mellye-debet, ideo addi voluit, ut qui Officium ambit ; de lingva etiam Latina se Testimoniis provideat. Interjecit ad haec Praeses : hac vice de lingvae Latinae totali exclusione sermonem neque esse. Comitatuum vero Sopron, Honth, Szathmar, Ugocha Ablegati Nuncio addendum existimabant, ut lingva latina maneat, Studium Ordinarium , quo sic Studiosi, progressibus in hac lingva destituti, nec ad Scholas altiores, nec ad Officia admittendi sint; Nuncio Comitatus Zsbolchiensis, id non sufficere reponente, quum certum sit, solam illam, cui unice studium impenditur, objectum perfectionis evadere posse', prout lingva Graeca, ut ut Ordinarium Studium sit in scholis, Juvenes tamen in e dem ad perfectionem non deveniunt, sic intelligent etiam Latinam, scribere tamen et loqui in eadem nescient , quod in Officiis non sufficit; — pariformiter Ablegatus Capituli Strigoniensis, e duplici visus puncto , necessitatem lingvae Latinae perstringebat, videlicet l-mo. pro pertractatione publicorum objectorum , quo in respectu, necessitas lingvae Latinae in Hungária se eo evolvit, quod cuncta Diplomata, et Litterae Radicales, lingva Latina confectae sint; 2-do. in respectu rei Litterariae , quum haec sit etiam apud exteros lingva Eruditorum ; non sufficere igitur, ut lingva Latina sit Studium Ordinarium inScholis publicis, sed necesse esse, ut lingva haec velut vehiculum omnium scientiarum spectetur; — evenire enim posset, ut a paritate lingvae Hungaricae, qua Studii Ordinarii, Juvenes eam discere nolint. In ordine ad culturam lingvae Ilungaricae, haec esse consideranda: festina lente et: ne quid nimis. Licet interim ab Anno 1790. lingvam Nationalem in intensivo et extensivo progressu constitui indubium sit, quum tamen saltus in Natura
