1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
s HATVANOD IK ILES. »astcriuiuoknak a’ Fűi, és mas elsőbb Tagjai ; hanem ellenkező Dalumokat kellene előmutatni; úgy azt sem lehet tagadni, hogy a’ Helytartó Tanáts nem dolgozna azon a’ Kamaránál, hogy inkább az Adózó Nép, mint máseggyes szemeli)ek részeltessenek a’Só vitelnek hasznaiban. Ke mind ezekből Isak az lálzik ki, hogy a’ Fó Rendek azt mondván: Desiderium jam praeoccupatum est, Isak az utóbbi jidokiól szólnak, a Státusok pedig az elmúltt időkre felelnek, a* mellyekre viszsza menni nem szükséges. — 2) abban , hogy a’mostani szekérezes(bérc tsak az oítsóságra nézve lálzatik illendőnek lenni, semmi bizon)ító erő ninlsen, mert ha a’ Termesztményeknek «intsen nagy árok, akkor természet szerint alább kell mindennek az árrában szállani. —- A’ Rars , Szala, Szathrnár, Heves, Borsod Vármegyéknek Követjei, az első észrevételét az Elölülőnek úgy világosították, hogy annakelőtte, midőn kissebb volt a' Só szekerezésnek bére, soha sem kívánták a’ Dicasleriumok a’Vármegyéknek egyetértéseket, hanem reá vetették a Megyékre a’ szekerezés terhét, úgy hogy az Adózó Népnek kellett maga kárával is, (minthogy a* bér tsekély volt) a’kivetett Só mennyiségét széké rezni; most pedig Isak az eránt jött a’ Helytartó Tanátstol kérdés a’ Vármegyékre , miként lehetne a* Só szekerezés bért alább szállítani, mert a* nagyobb bér mellett való haszon eggyes Hajós Társaságoknak adatott; az Adózó Nép pedig tsak úgy részeltetne a Só vitelbe, ba olt sói >b bérért szekerezné, a' Státusok ellenben azt kí\ánnyák, hogy a hasznosabb Só szállításba lenne az Adózó Népnek elsőbbse’ge. Egyéberánt a för vényben , úgymmt 54, 1741- az vagyon, hogy illendő Szekerezés bér , nem pedig mint a Helytartó Tanáts inegegygyepűi a* Kamaraval, fizettessen a’ bó szállí'á-Camera collaboret, ut Plebs potius Contribuens, quam privati sperulantes, promanantis ex vectura Salis emolument^ particeps reddatur; — 2-do. Argumentum illud „quod moderna merces vecturae, e ratione solem nimis depressi omnium productorum pretii, condigna esse videatur“ nihil importat, decrescente enim omnium rerum pretio, et vecturae mércédéin decrescere debere, naturalis est consequentiae. — Primam Praesidis reilexionem , Comitatuum Barsiensis, Zaladiensis , Szathmariensis , Ilevcsiensis, et Borsodiensis Ablegati, eo illustraverant, quod dum minor fuisset vecturae merces, eotum Eicastcria cointelligentiam Comitatuum , minus necessariam reputaverint, verum iis non consultis, onus vecturae imposuerint, adeo, ut plebs Contribuens, penes exilem, quae eoi um solvebatur, mercedem, ad devehendam cum proprio etiam detrimento, sibi impositam Salis quantitatem, obstricta fuerit, ile praesenti vero, per Consilium R. L, eam saltim propositam fuisse Comitatibus quaestionem : qualiter merces vecturae Salis deprimi possit? atque adeo concesso privatae navali Societati, ex majori mercede promananle lucro, Plebs Contribuens tum demum vecturae Salis particeps redderetur, si eam leviori pretio in se assumeret , SS. \ero et OO. recte id exoptrre, ut stante etiam majori vecturae mercede, plebs Contribuens beneficio hoc gaudeat. — In reliquo, Art. 54-tum 1741. id innuere, ut competens stipendium, non vero ca, in qua Consilium R. L. cum Camera cunveniunt, merces, pro vectura Salis dependatur, neque Contribuens ad eam praestandam adigatur. — Quoad 2-dam autem rellexionem; Ablegatus Comitatus Soproniensis, vim argumenti in eo consistere dicebat quod Contribuens, ut in summa hac omnium rerum vilitate, alifcr-A.