1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
SESSIO SEXAGESIMA 9 ért, es hogy az Adózó ne kénszeríttessen annak szekerezésére. — A’ 2- dik észrevételre pedig az Argumentumnak erejet abUan mondotta lenni, a* Sopron Vármegyei Követ, hogy mivel mindennek az árra igen tsekely; a' szegény Adózó t.sak hogy egy kevés pénzt megszolgálhasson, inkább elrnégyen Sót szekerezni; ezen értelemnek kifejezése végett tehát, azon szavai helyed a' jelet» feleletnek: „nimis depressi omnium naturae productorum pretii' teteted; .moderni defectus aliorum merendi modorum. ’ — A' Beregh \ ármegyei Koset ez alkalmatossággal előterjesztette , hogy a’ Sónak vízen való szállításával f az ó Megyéjében a' Tisza partján igen sok károkat tesznek a’Hajósok, az Adózó népnek, kinek Urhariális földjei, rétjei a' part mellet vágynak, 50, sőt 100 ölnyire is a vetéseket és réteket legázolván; melly eránt jóllehet már feladatott volt a panasz, de az a felelet jött viszsza, hogy kell partot engedni a’ hajókázásnak, ez pedig olly nagy kiterjedésben lehetetlen ollyan helyen, a* hol a’ Jobbágynak Urbariale Constitutivuma tsonkúlna; és ezen dolgot az Ország’ figyelmére annyival érdemesebbnek lenni mondotta, mivel a’ Sónak nagy árrával a‘ szegény ember úgy is felettébb meg nyomattatva vagyon. — Szint ezen panaszokat terjesz'elték, Szathmár, Zemplén, Engh, Szabólts Borsod, Ugotsa, és Mármaros Vármegyéknek Követjei, {jelentéseket az eránt mindnyájan a' Jegyző Könyvbe iktattatni kérvén. A’ 19-dik Czikkelyben azt vélte az Elölülő, hogy a’ Fő Rendek“ észrevételének eleget tenni, és a* kűlömbözésnek véget vetni lehet, ha az első Izeneiben foglalt ezen Czikkelynek elején, minden más okoskodásokat kihagyván, az tétetik hel\éhe, a’ mi e“ mostani Izénél javallatban vagyon; quod articuli primae necessitatis Tri- Jegyző Könyv• II. Darab. quam saltem pecuniam promereri valeat, vehendo Sali, erga exile licet vecturae pretium animum adjiciat. Ad exprimendum igitur hunc sensum, sequentibus praesentis responsi verbis: nimis depressi omnium naturae productorum pretii substituta : moderni defectus aliorum merendi modorum• — Ihoposuit hac occasione, Comitatus Bereghiensis Ablegatus: Salis, beneficio Tibisci in ratibus dcveclione, in gremio Comitatus, cujus nomine proloquebatur, innumera Contribuentibus causari damna, sata, et prata eorum , quorum Urbarialia tenuta ripis adjacent, ad 50. non raro ad loO. plane orgias conculcari; erga positamque Altiori Loco eatenus querelam, repositum fuisse, navalem Ilegalis hujus transportuationem, cum necessario riparum usu junctam esse, quod tamen, quum in tanta extensione, ac in tali loco, ubi eo Urbariale coloni Constitutivum diminueretur , admitti nequitf objectum ideo illud, eo majore dignum reputabat attentione, quum damniiicati, eo non obstante, elevato Salis pretio, perinde, ac alii premantur. — Eandem plane querimoniam proposuerant Comitatuum quoque Szathmáriensis , Zempliniensis, Unghensis, Zabolchiensis, Borsodiensis, Ugochensis, et Marmarosiensis Ablegati, faciamque eatenus Insinuationem , Diario inseri postulabant. In §-pho 19. censebat Praeses, reflexioni Excelsorum Procerum satisfieri, opinionesque conciliari posse eo, si in fundamentali Nundo, in exordio hujus § phi, exmissis cunctis aliis argumentationibus , contenta in praesenti projecto Responsi expressio: quod articuli primae necessitatis Tributo praegravari nequeant, substitue- 3
