1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 65. ülés
SESSIO SEXAGESIMA QUINTA. előtte több századok alatt, aze'rt nem lehet mondani: retrogradi passus- — Továbbá az eggyes Történeteknek előszámlálását, minthogy a’ következendőkben úgy is egyenként előfordulnak, felesleg valónak tartotta, azért javasolta engedni a’ Fő Kendek kívánságának. A' Sopron Vármegyei Követ a’ nyelv előmenttének lassú lépéseit fejtegetni nem akarta, mert az ugyan bizonyos hogy magában a Nemzetben lehet hibákat találni, de az Uralkodó Háztól elég vigasztalása lehet e* részben a’ Hazának, — éppen akkor jelenvén pedig meg a’ Palotának Emeletjén (Gallerián) a’ Cs. Kir. Fő Hertzeg Aszszony , az Ország Nádor Ispánynéja, a’ ki legelőszször az Uralkodó Ház Tagjai közűi Magyar Nyelven szóllította a’ Követeket, és ezzel a’ Nemzetet felettébb megörvendeztette, a’szólló Követ azonnal Hazafi érzésétől lelkesített Éljen felkiáltásra'buzdittatván, szint azon közönségessé lett Orömkiáltásokkal a Státusoknak, háromszoroson meghangzott a’ Palota. A* Pest Vármegyei Követ abban találta a’ nehézséget, hogy a’ Dicasteriumok, és a Törvényhatóságok nem abból a’ szempontból nézik a’ Magyar Nyelv terjesztését, mint 1790-beu az Ország Gyűlésnek erányozása vala. Ezt azon Királyi Rendelésből leg jobban meg lebet érteni, mellyel Jósef Császár a’Németh Nyelvet bé hozta, mert az lévén czélja ezen Fejedelemnek, hogy minden kúlömböző Országait, egy osztatlan Austriai Monarchiába öszve forraszsza , e’ végett mindenütt tsak egy Uralkodó Nyelvet akart fel állítani, mellyre a’ Magyar Nyelv nem alkalmatosnak lenni mondatván, ezen indíttó okon parantsolta mindenütt a’Németh Nyelvet. — Midőn tehát Magyar Ország 1790-ben a’ 16-dik Artikulust alkotta, az elő botsáitattaknak tekénteveritati vix cohaereat, tam hanc, quam et particularium eventuum descripiiones, caeteroquin in posterioribus §phis occursuras, exmitti svadebat. Ablegati Comitatus Soproniensis, lenti lingvae Nationalis progressus causas ultro indagare noluit, quum hac in parte, ipsam etiam Nationem culpa non vacare indubium sit, summumque in Augusta Regnante Homo Patria solamen reperiat; — hac occasione in suggestu eminentiori, vulgo Galéria comparens Serenissimi Caes. Regii Archi Hucis Palatini Consors, quae primae Regnante Augusta Domo, lingva Nationali Deputatos affata, tantum in animis omnium provocavit exuberantis gaudii sensumt ut tam proloquens Nuncius, quam et universi SS. et OO. communis gralitudinis affectu animati, eandem praesentem Archi Ducem, omni cum submissione, et intimo corde, trinis acclamationibus consalutaverint. Ablegatus Comitatus Pestiensis, maximam in eo subversari credebat difficultatem, quod Dicasteria, et Jurisdictiones, culturam Nationalis lingvae, non ex eo visus puncto spectent, ex ijuo Comitia Anni 179f processerant. Intelligi id quam maxime e Resolutione Josephina, — illa quippe Principis hujus intentione subversante ut diversae formae Regiminis Pruvinciae suae, in unam indivisam Monarchiam Austriacam coadunentur, quum hoc fine unam dominantem ubique lingvam introduci, et quia lingva Hungarica ad id minus idonea dicebatur , Germanicam praefici jussisset, SS. et OO. in condito Anno 1790. Art. 16 -to ad duo respiciebant: 1-mo. ut Independentia Regni hac etiam in parte salvetur, t-do. ut lingvae Natio- 22 *
