1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 65. ülés

HATVAN ÖTÖDIK OLES. lAul, kettőt foglalt gondosságába l.) Hogy a’ maga függetlenségét, az ősz­­ve forrasztás ellen, meg tarthassa. 2.) Hogy Nyelvének minden köz dolgok folytatására alkalmatos voltát meg bi­zonyíthassa, és az ebbéli ellenvetést jövendőre is ki kerülhesse. Ezen czélhoz képest, azon előmenetelt, mél­het a’ Magyar Nyelvnek 1790-dik esz­tendőtől fogva mar lenni kellett volna, hogy tsak ugyan nem tette légyen, az tapasztaltabb. — Illő tehát, és szük­séges , hogy most hathatossabb esz­közök rendeltessenek. — Erőltetést mindazonáltal nem javasol, hanem tsak azt, hogy mind az Ország Gyűlés a’ mondott két leg főbb cze'lbol intézze rendeléseit, mind pedig a’ Dicasteriu­­inok , és Törvényhatóságok azon két szempontból tekéntséka Magyar Nyelv­nek előmenetelét, és ki terjesztését; rnellyhezképest az 52-dik Czikkelytmi­képpen változtatni kívánná, el ol­vasta. — De az Előlülő azt felelvén, hogy nem vagyunk mostan abban az állapotban, hogy idegen nyelvre szo­­ríttatnánk, nem lát tv a tehát által, mi­ért kellene azokra belelni, a' miket Jó. sef Császár mondott; mert mutattya nyelvünknek mostani átlapolja, mellyet 1790-dik esztendőtől fogva nyert, hogy nem alkalmatlan a köz dolgok folyta­tására. Ebből nem lehet mondani, hogy viszsza lépéseket (retrogrados passus) tett légyen, most pedig tsak ebben van kérdés, mellyet a Fő Rendek az előbbi Izenetek eránt tettek, üjjabb dolgoknak fejtegetésébe ez úttal már nem bot sátkozhatunk. A’ Foson, és Veszprém Vármegyei Követek a’ dolgot úgy világosították, hogy a’mi a’tudományos ki növelését a Magyar Nyelvnek illeti, abban ugyan meg kell esmérni, hogy a’ Nyelvnek eredeti méltóságára nézve, 1790-től fogva nagy elő lépéseket tett, de az is igaz, hogy az al sorsú nép között inkább fogyatkozik, mint erősödne. — 88 ralis, ad pertractationem publicorum negotiorum aptitudo pateat, Hoc ex respectu, verum quidem esse, lin­­gvam Nationalem ab Anno 1790. ea, quae oportuisset, incrementa non ce. pisse, laciendae proinde uberioris pro­visionis necessitatem utique adesse, vitandam tamen omnem in his coacti­onem; quo circa , ut totum objectum superius denotato duplici visus puncto concordet, projectum modificationis §phi 58-vi per se concinnatum prae­legit. At Praeses, nullum de praesenti introducendae lingvae peregrinae me­tum, ad anteacta proinde Josephina respondendi neque necessitatem sub­versari, ac Patriae lingvae ad tractan­da negotia aptitudinem, ipsa lingvae hujus ah Anno 1790. incrementa indi« gitare observans, id, quod retrogra­di passus, sicuti Nuncium habet, fa­cti sint, haud subsistere, hac proinde in quaestione manendum esse dicebat. Posoniensis et Veszprémiensis Co­mitatuum Ablegati, ira rem qualifica­­runt: quod nimirum lingva Nationalis, in puncto rei Litterariae, ab Anno 1790. magna ceperit incrementa, ve­rum inter plebem defecerit magis, quam profecisset; adlato in exemplum Comitatu Posoniensi, ubi non obstan­te eo, quod Protocolla, Repraesenta-

Next

/
Thumbnails
Contents